Cserszilvásy Ákos: A vadászat mestere. Önképző gyakorlati útmutatás a vadászat kedvelői számára. Budapest, 1896. / Sz.Zs. 1472

Vadászati általános szabályok

Vadászati általános szabályok. Mielőtt a külön vadnemekre térnénk, elősorolok még némi általánosságokat, melyek előleges tudása a gyakorlatlan vadászra nézve igen előnyös, és a melyekről a külön vadnemekről való fejezetekben elfeledkezhetném. Síkvadászatra, hol a vadat vizslával veretjük föl, mehetünk akármi élénkebb szinü öltözetben is. Erdőben azonban legalkalmasabb a zöld, szürke, fakó vagy fahéjszinű egyszerű öltözet, mely se igen tág, se igen szoros ne legyen. A zsinórfélébőljninél kevesebb legyen, mert ezekben a sárkány könnyen fölakadhat, s a puska véletlen elsülhet. Bő és hosszú aljú ruha nevetséges és alkalmatlan. Sarkalatos törvény: a puskával való mindennemű vadászaton lassan járni. Két okból szükséges ez; először, hogy a vadász minden perczben képes legyen megállapodni, vagyis azon szilárd állásba helyezni magát, melyben az elővillanó vadat nyugodtan czélbavehesse. E lassú járást a szerint kell mérsékelni, a mint az ember járható gyalogúton, erdei birkacsapáson, sűrű bokros, göröngyös, hantos vagy épen gödrös helyen jár. Minél nehezebb az utóbbi helyeken hirtelen megállapodni, annál inkább lassítani kell a járást. Másik ok, mely a lassú járást ajánlja, a folytonos és minden oldalra kiterjedő figyelet szüksége. A sebesen járó vadász nem képes minden bokrot kifürkészni, de rendesen vére is hevesebben lüktet, s szenvedélyes hevességét csak