Cserszilvásy Ákos: A vadászat mestere. Önképző gyakorlati útmutatás a vadászat kedvelői számára. Budapest, 1896. / Sz.Zs. 1472

Lövészeti általános szabályok

28 egy kicsit, hogy újra meglássa. Azalatt a récze kiér a lőtávolból. • Az is gyakran megesik vele, hogy hirtelen felfogja ugyan fegyverét, de midőn a czélponton át meglátja a repülő madarat, úgy látja, mintha már messze, a lőtávolon kivül volna. Azonban ez csak láttani csalódás (fallatio optica), mert a szokatlannak a csövön át nézve távolabb látszik a tárgy, mintha azt szabad szemmel nézné. Ehhöz is szoknia kell, vagyis megtanulni czéloztában megmérni a vad távolságát, a mihez még nem igen nagy idő kívántatik. A késedelmezés ellen legjobb s egyetlen mód a következő. A mint megzörren előtte a víz vagy a káka, s még csak sejti, hogy kél a vad, ne is nézzen rá szabad szemmel, de azonnal hunyia be balszemét, s fogja fel a puskát s a czélponton végig nézve keresse föl a vadai, s ha feltalálta, kisérje pillanatig, vagy ha jónak látja, ereszsze rá azonnal a lövést. Ez a szabály minden vadra nézve áll. Hibázni fog eleinte sokat, de ne törődjék vele, s ne higyje, hogy e szabály megtartása okozná hibáját. Ez oly sarkalatos törvény, hogy a ki ehhez nem szoktatta magát, mindennemű vadnál sokat fog hibázni, s ha talál, csak vaktából történik. Mert e szabály megtartása mellett fejlődik a valódi, hogy úgy mondjam — vadászmüvészi nyugalom. Avagy, ha valaki a vadnak puskával kisérése közben hébehóba még balszemét is kinyitja, nem azt jelenti-e, hogy az ilyen növendék még heves, hirtelenkedő, s nem csügg egész figyelemmel a meglövendő vadon ? Ha egyszerre vagy hirtelen egymásután két vad kel föl, nem jön-e zavarba, hogy melyikre lőj jön, aztán nagyon valószínűleg egyet sem talál? Ha pedig később valami veszélyesebb vadra czéloz, nem fogják annak mozdulatai nyugtalanítni, s untalan elvétetni vele a puskát fogásából. A vadász, midőn egy