Cserszilvásy Ákos: A vadászat mestere. Önképző gyakorlati útmutatás a vadászat kedvelői számára. Budapest, 1896. / Sz.Zs. 1472

A sárszalonka

103 czélszerü a legkisebb dara göbecset használni, nemcsak sürü szórása miatt, hanem azért is, mivel e szárnyasok, melyek a bóbitás pacsirta nagyságához hasonlók, a durranás puszta szelétől is leesnek, s a leggyöngébb lövés is megöli, vagy legalább úgy elszédíti őket, hogy nem képesek tovább szállani. Ellenben, czélszerűtlen volna sárszalonkákra is — a fiakat julius és augusztusban kivéve — hasonló sörétet használni, mivel ezek erősebb lövést kiállnak. E vadászatra alkalmas vizslának következő tulajdonokkal kell bírnia : 1-ször: Szorosan a vadász előtt kell keresnie, hogy az utánok lőhessen, mivel gyakran megtörténik, hogy azok fölszállnak a nélkül, hogy a kutya megérezte volna őket. 2-szor: Nem szabad utána ugrania, mivel különben a vadászt a lövésben gátolja, minthogy efféle vizi madár alacsonyan repül, s repülése által másokat is fölkerget. 3-szor: Nem szabad nagyon harapnia, mivel ily kicsiny és gyönge szárnyasok minden jó kinézésüket elvesztik, s nagyon összezúzva hamarább rothadásnak indulnak. Fiatal, tüzes és jó tulajdonságú vizslákat e vadászatnál alkalmazni azon okból nem tanácsos, mivel ez által a fogoly vadászaton fontos szaglásukat elvesztik, és szagló szerveik a mocsárokban eltompulnak. Föltűnő, hogy a vizi szalonkákat némely kutya igen kedveli, más ellenben nem szereti; ez utóbbi eset azonban ritkább. A sárszalonkák fölkeresési módjára nezve különbözők a vélemények; némelyek a szól elleni keresést, mások a szél mentébeni keresést ajánlják, mivel akkor a sárszalonkák gyakran a vadász körül szállongálván, szél ellen iparkodnak jutni. Ez utóbbi állítás sokszor bebizonyul, mivel a sárszalonka fölkelte után oldalvást fordul, hogy szél ellenébe jusson ; s ez különös figyelmet érdeméi a sárszalonkáknál, mivel ezek nagyon is összehúzódnak, és kutya nélkül több-