Cserszilvásy Ákos: A vadászat mestere. Önképző gyakorlati útmutatás a vadászat kedvelői számára. Budapest, 1896. / Sz.Zs. 1472

A sárszalonka

104 szőri ide- s tova való járás után sem bírhatók fölkelésre. A szél ellen való vadászat különben is magába véve kivihetetlen. Legjobb fél- vagy úgynevezett oldalszélben keresni, mi mellett nem vesz el sok idő, s a jó, gyakorlott kutya is könnyebben keres. Hajó erős szél fúj, legjobb szél után vadászni, mert ilyenkor a szalonka nem tudván előre vagyis szél után repülni, oldalfordultában könnyebben található. Az erdei szalonka már könnyebb lövetű, e mellett jóval nagyobb, körülbelül mint a fogoly. Bokros helyeken, főleg a magasabb vágásokban tartózkodik. Bizonyos tájához az erdőnek különösen oly előszeretettel viseltetik, hogy azon részt valamennyi fölkeresi. A nőstény négyet tojik, s tizenhat nap alatt költi ki tojásait. Oszszel érkezik hozzánk az északi tájakról, keresvén melegebb égaljat télire. Szeptember végétől november elejéig tart vándorlásuk. A legutóbb érkezők legkövérebbek, kényelmesen, lassan utaznak, mindig éjjel. Tavaszszal, márczius és április hónapokban utaznak át nálunk. Ha lágy, kora tavasz után még kemény idő áll be, akkor átvonulásuk rövid ideig tart. A vadász tehát vigyázzon az időjárási jelekre, s használja az időt, mert kivált tavaszkor, midőn egyéb apró vadászatnak szünete van, kellemesebb mulatságot nem szerezhet magának. Az erdei szalonkát háromfélekép lövik, húzáson, keresésen és hajtóvadászaton. Az első mód az esteli les, általánosan legkedveltebb mód, mivel legkevesebb időbe kerül, minthogy minden egyéb foglalkozás bevégzése után, este későn megy ki az ember, s végre azért is, mivel húzáson az erdei szalonka legkönnyebben található, s főleg langyos esős estéken, mikor közönségesen, még a párosával jövők is föltűnően lassan repülnek és himbálóznak. Mentül egyszerűbb és mesterkéletlenebb valamely vadászrendszer : annál kevesebb utmutatás kell hozzá; azon-