Chernel István: Utazás Norvégia végvidékére, 57 eredeti képpel / Budapest, Franklin, 1893. / Sz.Zs. 1431

V. Christiania

92 meg a trónszerű szék támlája, melyek kifaragott s porosz katonasisak formán ékített, tarkára festett lófejekben végződnek. Mind a két hajóban több elégetett ló, kutya vagy páva hamuját, csontrészeit, s mindegyikben az eltemetett vezér hulláját is találták. A praehistorikus kiapadhatlan forrását kapta e sírhalmok megnyitásával tanulmányai és feltevései megszilárdítására, a norvég nemzet belőlük látja homályos mondáinak tények által bizonyítható igazságát, mindannyian pedig úgy nézzük azokat az emlékeket, mint egy ezred év előtt járt borzalmas, de hősi korszak beszélő valóságát., A gökstadti hajót kérte el a chicagói kiállítás rendezősége a norvég kormánytól, mert valószínű, hogy már Columbus előtt, a minden felé messze tengereket bekóborló vikingiek Amerikába is eljutottak.* A norvégek azonban nemzeti kincsüket egy kényes tengeri út esélyeinek kitenni nem akarták, hanem közadakozás útján annak teljesen hű utánzatát küldték el a kiállításra.** Ebédtájban érkeztünk vissza a «Grand-Hotel»-ba s minthogy a közös ebéd már megkezdődött, de ezen kívül külön helyiségben választás szerint is lehetett étkezni, az utóbbi étkezőbe tértünk. Délután az eső csepergése sem tartóztatott vissza a kimeneteltől, bele ültünk a szálló mellett álló sok egylogatu könnyű kocsik egyikébe s bekocsiztuk a város java részét. Kétfogatú kocsi alig van itt, a kocsisok többnyire fiatal 15 — 16évessuhanczok, bizonyos «libériás» sapkában, mert a norvég gazdálkodik úgy sem fölösszámú lovaival, de a munkaerővel is; az erős férfikaroknak más munka jut * LEIF ERIKSON volt az első ezek között a X-ik század végén. ** Evvel a hajóval, 16 evezővel és egy vitorlával, MAGNUS ANDERSEN kapitány és 12 válogatott matróz f. é. ápr. 9-én indult el Christianiából Amerikába és oda szerencsésen el is érkezett.