Chernel István: Utazás Norvégia végvidékére, 57 eredeti képpel / Budapest, Franklin, 1893. / Sz.Zs. 1431

V. Christiania

9i a viking; hajók formájára, úgy hogy egy kis képzelettel a hiányzó részeket is kiegészíthettük magunknak, míg végre 1880-ban a Sandefjord mellékén Gökstaad-nál a «Kongs Haug» (Király domb) felásása közben, egy teljesen jó karban maradt hajót emeltek ki, melyet az agyagföldből álló burkolat, egy-két csekélységet kivéve, szerencsésen megmentett a rothadástól, korhadástól. Úgy a Tune-né\ talált hajó, mint ez utóbbi is, itt van most Christianiában s méltó csodálattal vizsgálhatjuk ez ezeréves faalkotmányokat, melyeket a norvég kormány teljesen kijavíttatott s féltékenyen őriz. Az egyik — a tunei hajó — körülbelül 13 m. hosszú és 4 m. széles, egy méternél magasabb, két vége hegyesen ér össze és egyforma, a hajó pereme elkorhadása következtében nem tudjuk hány evedzőre volt berendezve, árboczának egy része megmaradt — tehát vitorlás hajó volt — kormánya evedző alakú s az árbocz mögött a hajó falához volt erősítve. A gökstaadti hajó sokkal nagyobb, 23 m. hosszú, 4'í — 3 m. széles, 2 m. mély, ennélfogva tehát feltűnő karcsú. Közepén erős gerenda van halfarku végződéssel, ebben áll az árbocz egyik része, a másik fele meg ott fekszik a hajóban. Bordázata összeszögezett deszkákból kerül ki, melyek a hajó közepéből sugarasan nyúló bordákra vannak erősítve. Födélzete nem volt, csak egy részén látható bizonvos tetőzés, a sírkamrán, melybe az eltemetett vezér hulláját fektették. Találtak a hajó körül vitorla, evedző és kisebb csónak részeket is. Legérdekesebb azonban rajta a kormány, mely nem a hajó farán van, hanem ép úgy mint a Nydamnál kiásott hajómaradványnál, a jobb hajóoldal hátulsó részén. Maga a kormánylapát vagy 3 m. hosszú s fél m. széles s alul egy tengelye körül mozgó rúddal, fent pedig kötélzettel van a hajóhoz megerősítve. Gyönyörű faragást mutat a kormányrúd, azután a hajóban lelt sátortámasztó oszlopfejek,