Chernel István: Utazás Norvégia végvidékére, 57 eredeti képpel / Budapest, Franklin, 1893. / Sz.Zs. 1431

IV. Trollhättan, zuhatagjai és a Gőta csatorna

69 •élet fellendülése, melynek gyümölcseit a csatorna elkészültével 1822 óta, az Egyesült Államok élveztek. Azonban vagy 400 évvel az Erie-csatorna tervezése előtt, nálunk az Ó-világban, a Skandináv félszigeten villant föl az első igazán nagyszerű csatorna eszméje, mely a Keleti tengert Svédországon keresztül az Északi tengerrel kapcsolná össze. A gondolat szülője pedig a Hansa hatalmának terjedése s főleg az 1370-ben létrejött stralsundi békekötés volt, mely a Kathegaton és az Oresundon is biztosítá a Hansának az uralmát. Az eszme akkor meg nem foganhatott, de 1516-ban JOHAN BRASK linköpingi püspök agyában újra feléledt, sőt határozott alakot is kezdett ölteni. Abban az időben is még egetostromló vállalkozás számba ment a szándék kivitele, mert arról volt szó, hogy e csatorna a Götaelv folyását és Közép-Svéczia tavainak irányát kövesse. A legnagyobb akadályt a trollháttan-i vízesések képezték, melyet az akkori műszaki eszközökkel és erőkkel legyőzni nem bírtak. Agyakorlati észszel megáldott svédek azonban erősen meggyőződve e csatorna hasznától, nem ejtették el az eszmét, GUSTAV WASA, IX. KÁROLY foglalkoztak annak kivihetőségével, sőt XII. KÁROLY alatt 1716-ban tényleg a megvalósulásig érlelődött. O ugyanis CRISTOPHER POLHEM mérnököt bízta meg a csatorna-tervezet elkészítésével, s annak alapján a munkálatokkal. PO LH EM 1718-ban csakugyan megkezdte a munkát, lelkesedéssel és a lángész erejével. Tudta ő is, a svéd nemzet is, hogy addig míg Dánia az Öresundot akármikor elzárhatja, kezében tartja az egész svéd kereskedelmet s betömheti az ország kereseti forrásait. POLHEM a létesítendő csatorna legnagyobb akadályait, a trollnáttani vízeséseket egy nagy töltés — a Flottbergsdamm — segélyével akarta némileg felfogni, s a hajózási zsilipeket magába a zuhatagos részbe