Chernel István: Utazás Norvégia végvidékére, 57 eredeti képpel / Budapest, Franklin, 1893. / Sz.Zs. 1431

IV. Trollhättan, zuhatagjai és a Gőta csatorna

68 csatornák készültek folyószabályozás, állóvizek lecsapolása

r vízi utak megrövidítése s más különféle érdekek czéljából. A vasutaknak a síkföld előnyös, míg hegyek völgyek az építést nehezítik, akadályozzák ép úgy, mint a hajózásnak a tavak, folyamok kedveznek s a vízesések, zuhatagok — a mik vízi út medrének völgyei és hegyei folytán keletkeznek — gátolják azt. A mérnöki tudomány azonban csak annál inkább haladt, minél inkább lépett elő a közlekedés hálózatába vonandó «nehézkes területek» járhatóvá tétele. Alagutak, völgyim, folyón, tengeröblön átvezető hidak épültek a vasutak, csatornák és zsilipek a hajózás számára. S ha gondolkozásunkat a mont-cenis-i, arlbergi s más óriási alagutak vagy a Forth-hidSkocziában, a londoni «underground» bámulatba ejtik is, még inkább csodálkozással kell, hogy eltöltsenek a vízi művek alkotásai, melyek pl. egy vízesésekkel megszakított folyót hajózhatóvá tettek. Hogy e lehetetlennek látszó közlekedés lehetséges lőn, arra a tudomány fényesen megfelelt, megalkotván azokat a műveket, melyek által a hajó — bármily anomaliának látszassák — a szó szorosan vett ételmében hegyeken át járhat, még pedig nem is áttöréseken, hanem mint a hegyi vasút fogas kerekeken jut a magasba, a hajó lépcsőzetesen sorakozó zsilipes csatornán ér ide föl. A legnagyobbszerű e fajta vízmű, talán még ma is, az 586 km. hosszú és 24 mét. széles, 2'A mét. mély Erié-csatorna Észak-Amerikában, mely Buffalo és Albany közt — elkerülve a Szt.-Lőrincz folyamot és a Niagarát — a nagy kanadai tavakat köti össze az Atlanti oczeánnal. A teljes vízi út hosszán 210 m. emelkedés van, a mi az Eiffel-toronynak 7

3 részét is fölülmúlja s 80 zsilip emeli fel fokonként a hajókat. DEVITH CLINTHON e művével örök nevet vívott ki magának s azt a 7.600,000 dollárt, a mibe e csatorna került, százszorosan megtéríté a gazdasági