Chernel István: Utazás Norvégia végvidékére, 57 eredeti képpel / Budapest, Franklin, 1893. / Sz.Zs. 1431

III. Svéd földön

42 albérlővé tolakodik fel, nem törődve a rókakoma vagy borz szomszédságával, hanem egy födél alatt neveli velük fiókáit. S a torkos csalavér meg a borz kénytelen-kelletlen eltűri a tollas lakópajtást s nem meri bántani. Lehet, hogy a halzsirszagu pecsenye után nem áhítozik, lehet, hogy a bátor és kellemetlenül pisszegő madár bizonyos tekintélyt gyakorol a háziúrra, annyi bizonyos, hogy ez az anomáliának látszó lud és róka együttlakás tényleg megvan s nem is kivételes, hanem gyakori eset. Ritkábban azonban találni fészkét elhagyott varjú fészkekben is és faodvakban. Minthogy, mint fentebb említettem,ez a récze valódi tengeri madár s vonulásában is csak nagy ritkaság gyanánt lehet tavakon észlelni, ide jegyzem, hogy én 1887. nov. 21-én a velenczei tó szélvizében találkoztam vele s következő nap is, ugyanazon a helyen megsebeztem, de a távolság miatt lövésem nem érte halálosan s a ritka példány, mely mindeddig hazánk gyűjteményeiből hiányzik s faunánk jegyzékében sincs felvéve, nehezen, de mégis tova szállott.* Érdekes, mit pár hónapra reá REISER OTHMAR barátom, a sarajevoi muzeum madárosztályának őre levél útján közlött velem, t. i. hogy 1888. január havában Pociteljnél a Narenta mocsaraiban egy hókás récze fogatott, mely régebbi sörétlövés nyomait viselte, s még élve került a sarajevoi muzeumba, hol jelenleg is meg van.** Tekintve, hogy nov. 29-től januárig alig van több egy hónapnál s tekintve a madár ritkaságát nem épen lehetetlen, hogy ez az a példány volt, melyet Velenczén megsöréteztem. Csupa meztelen, réteges, hasadozott sziklák közt robo* Lásd i. v. Mitth. d. orn. Ver. in Wien 1888. XII. évf. 8—9. 1. megjelent czikkemet : Seltene Durchzügler und Wintergäste in Ungarn. ** Lásd O. REISER: Die Vogelsammlung d. bosn, herceg. Landesmuseums in Sarajevo. (A Il-ik nemzetk. madártani congressus alkalmával kiadva.) 129 1.