Chernel István: Utazás Norvégia végvidékére, 57 eredeti képpel / Budapest, Franklin, 1893. / Sz.Zs. 1431

XII. A szabad Jegestengeren és Finnmarken fjordjaiban

303 azonban Vardö már túlszárnyalta. Lakóinak fele finn, kik szívósan ragaszkodnak nemzetiségükhöz, szokásaikhoz nyelvükhöz, s külön városrészt laknak; másik fele norvég és részben lapp és orosz is. A finnek főleg halászatból, állattenyésztésből és kézimunkából élnek, míg a norvégek a kereskedelemmel foglalkoznak; daczára e szellemi fölénynek a város jellege mégis inkább finn, mint norvég. Kereskedelme, forgalma élénkebb mint Hammerfesté, évenként 500-ra megy a jövő-menő hajók száma, míg Vardő ebben is előbbre van, ott 900-ra emelkedik a kikötőbe járó és onnét kiinduló hajók száma. Vadsőnek kereskedelmi forgalma 1883-ban 2.400,000 márkára rúgott, míg ugyanakkor Vardőé 4.050,000 márkára. A tökehalkivitel abban az évben Vardőn 748,000 kgm. volt, Vadsőn 830,000 kgm. Mindazonáltal más czikkek kivitelében Vardő ismét maga mögött hagyja Vadsőt, s jóval élénkebb kereskedelmi életnek örvend. Égalj tekintetében azonban Vadső határozottan előtte áll Vardőnek, habár sok rózsás napja egyiknek sincs. De hát a folytonos szeleknek még sincs annyira kitéve mint Vardő, melynek klímája úgyszólván a legrosszabb az egész hosszú norvég tengerparton, még az északibb pontokat sem véve ki. Évi isothermája o'8°C, január isothermája —6

GC, julius isothermája +8°8°C. Az év 187 napján átlagos hőmérsék a fagypont alá száll, 54 esőnap és 71 havazási nap jut neki s rendesen csak julius hónapja szokott teljesen havazás nélkül lenni. Nyáron északnyugoti és délkeleti, télen, mely 8 hónapig tart, délnyugoti szelek süvöltenek végig a védtetelen favároson s nyáron is ködös, nedveshideg párák borítják környékét. E szomorú kép mellett szinte meglepő, hogy Hammerfestnek (Vardő a 70°22', Hammerfest 70^0'1 1" é. szél. alatt) évi isothermája + r8°C, január isothermája —5'i°C, s julius középhőmérséklete ir3°C. A Varangerfjord égalji