Chernel István: Utazás Norvégia végvidékére, 57 eredeti képpel / Budapest, Franklin, 1893. / Sz.Zs. 1431

XII. A szabad Jegestengeren és Finnmarken fjordjaiban

304 viszonyai ezektől némileg elütök; így a nyár általában melegebb, mint Hammerfestnél és Vardőnél, a tél meg hidegebb ; évi isothermája —1 °C, január isothermája —io°C, a julius isothermája -bin°C. Ennek oka főleg az, hogy a Golfstromdrift ide már nem hat be. Nekünk az időjárás kedvezőtlenségét most nem lehetett tekintetbe venni s így esernyőkkel, vizet álló köpenyekkel felfegyverkezve beszálltunk a «Sirius» oldallépcsőjéhez jött ladikok egyikébe s átvitettük magunkat a városba. Alig éreztünk azonban lábaink alatt földet — amire most inkább «sárosföld» mint «szárazföld» név talált — oly erővel kezdett önteni az eső, hogy bátran beillett felhőszakadásnak. Lehetetlen volt tovább menni, meghuztuk hát magunkat a parti lábas rakodóházak egyikében, míg az idő java mérgét kieresztette. Csendesebb záporban kezdtük azután meg városi sétánkat az egyemeletes faházakból álló, girbe-görbe egyenetlen utczákban. Egyetlen egy emberi lénynyel sem találkoztunk ebben a czudar, kutyának is erős időjárásban. Szerencsére a főbb utczák járói deszkából vannak — bölcs előrelátásból — melynek szélein facsatornák vezetik le a vizet, így legalább csak nedvesek, s nem sárosak lettünk. Végre szűnni kezdett az eső, megnépesedtek az utczák, s alkalmunk volt látni egy marék embert, kik a világ e félreeső zugolyában élik világukat. A finneket szikár, csontos termetük, szögletes, kiálló pofacsontu ábrázatjuk félreismerhetlenül megkülönbözteti a norvégektől. Viseletükön azonban csakis a különös alakú, lapp «gabmagak» sarukhoz hasonlító csizmájuk jellemző, egyébként éppen olyan nemzetközi izü ruházatban járnak, mint a norvégek. Egy nagyobb téren, községházszámba menő épület előtt, embercsoport állott, kiváncsian olvasva a kifüggesztett feketetáblákra ragasztott papirosokról. Az egyiken az érkező hajó előzetes