Chernel István: Utazás Norvégia végvidékére, 57 eredeti képpel / Budapest, Franklin, 1893. / Sz.Zs. 1431

XII. A szabad Jegestengeren és Finnmarken fjordjaiban

298 a legközelebb eső madárhegy felé. Mennyiségüket megbecsülni lehetetlenség; a sor elejét és végét még fegyverzett szemmel sem voltam képes belátni. Folyton haladtak a sirályok előre, de a vonal mindig ott volt a tenger fölött, nem fogyott el. A szabad tenger felől is kis időközökben, ugy árbocz magasságban, nagyobb sirálycsapatok szálltak el hajónk mellett, a partnak repültek, ott hirtelen majd csaknem a tengerszinére bocsájtkoztak, belekanyarodtak abba a hullámzó sirály vonalba, mely mintha egyszerre elnyelte volna a csapatot, s mentek a többi után. Ugy a fehér vonalból, mint 32. kép. — Terasse-képződések a Tanafjord keleti partjain. •— Fénykép felvélelem után rajzolta Háry Gyula. a jövő s beléje elegyedő csapatokból is jól kivehetően mindig kisötétedtek egyes hosszúfarku halfarkasok. A látvány rendkívül érdekes és sajátságos volt s igazán óriási számú madárra engedett következtetést, mert több kilometeren át kisért a vonal s csak nem végződött el; elejét azonban, illetőleg a haza vonulók czélját elértük, Syltefjord nagy madárhegyénél (33-ik képi, mely a sirályok végnélkül látszó hatalmas szalagát mintegy felgombolyítá. A madárhegyet itt is a földség előretolt fokának egyik oldala alkotja, melynek réteges palasziklái hol élben fordul-