Chernel István: Utazás Norvégia végvidékére, 57 eredeti képpel / Budapest, Franklin, 1893. / Sz.Zs. 1431
X. A legészakibb Európában
256 ingának lengési ideje a föld kisebb vagy nagyobb vonzóerejénél fogva megíelelőleg rövidebb vagy hosszabb, vagyis más szóval, hogy ez az inga az egyenlítő táján leghosszabban, a sarkvidéken pedig leggyorsabban leng. Ebből azután következik, hogy a különböző szélességi fokok alatt fekvő helyek ingáit szabályozni kell, azaz majd rövidebbre majd meg hosszabbra venni, mivel egyedül az inga hosszától függ annak lengési ideje. így történt azután, hogy a másodperczinga, mely Szt.-Tamás szigeten o° 24' 41" szél. alatt 39'oi2 párisi hüvelyk hosszú, Hammerfesten 39* 195 pár. hüv. hosszúságot követelt. SABINE itt végzett földdelejességi észleletei azokhoz sorakoznak, melyeket ugyan ő Grönlandban, Arktikus-Amerikában, a Spitzbergákon, Braziliában és Guineában az isodvnamikai (egyenerejű) vonalak meghatározása ügyében tett. Földünk delejes vonzóereje t. i. az egyes földrajzi pontokon más és más; az isodvnamikai vonal pedig úgy kerül ki, ha az egyenlőn intensiv delejes erőt mutató helyeket egymással összekötjük. Ebből sül ki azután, hogy a föld delejességének intensitása az egyenlítőtől a sarkok felé növekedik. Hammerfest épületei, úgy építkezési modoruk, nem különböznek az Észak-Norvégiában szokásos házalkotásoktól. A házak mind fából készítvék, emeletesek, szürkére vagy világosbarnára festettek, elég tiszták, ablakaik fehér függönyöktől és élénk szinű virágoktól tarkázottak. Szinte szembeszökő, mint keresi a lakosság azt, a mit a természet nem adott a tájnak, t. i. a színeket. Van lutheránus temploma, sőt 1886 óta katholikus missiója, melynek élén egy plébános, ki egyszersmind apostoli praefectusa a norvég-lapplandi missióknak, és két káplán áll. Ez a missio főleg a lappok közt hódít hiveket a determine the figure of" the Earth, by means of the pendulum vibrating seconds in different latitudes. — London 1 8j^ .
