Chernel István: Utazás Norvégia végvidékére, 57 eredeti képpel / Budapest, Franklin, 1893. / Sz.Zs. 1431

I. A tenger felé

i8 kat, a most használatos bálnaágyút és lövedéket, a gránátszigonyt, beható vizsgálat tárgyává tehettem.* 6 órakor megszólalt egy szász gránátos ezred hatalmas zenéje s a közönség oly sürüen hömpölygött az utakon — pedig minden ülőhely is elfoglalva volt — hogy szinte tolongás támadt. Tarkállott a sok czifra egyenruha, meg-megcsillant a sok katonatiszt orrnak hű kísérője, a csiptető szemüveg s olyan élet fejlődött, mely a kedélyességet kezdte zavarni, azért távoztunk. Junius 7-én Berlinbe utaztunk. A drezdai pályaudvaron hemzsegett a nép és a sok udvari fogat, mert a királyné érkezett meg. Egyhangú, alföldünkre emlékeztető vidéken át robogott tova vonatunk, helyenként tőzeges területeken, hol a frissen vágott turfa koczkás téglákban hevert szárításra. Mindenütt láthatók voltak a seregélyek számára magas póznákra akasztott fészkelő házikók, a házak körül úgy mint a kertekben, akár Csehországban. Maguk a seregélyek nagy csapatokban repkedtek a vasútvonal mentén, csacsogva telepedtek a fák tetejére, majd meg a rétekre ereszkedtek. Grossenhain és Kirchhain körül a vizenyős réteken tömérdek bolyhos sás (Eriophorum latifolium) és kakuks^egfü (Lychnis hoscuculi virított, úgy hogy egész területek hol teljesen behavazottaknak, hol rózsaszínben pompázóknak látszottak, Ebédet már Berlinben ettünk s miután hamarosan bekocsiztuk a város főbb helyeit, a méltán hires aquariumot tanulmányoztuk át, mely főleg Dr. HINSCHIUS kezdeményezésére 1867-ben keletkezett, a híres hannoveri építész LÜER tervei szerint. Számtalan kisebb-nagyobb víztartóban láthatók itt a tenger különböző állatfajai Dr. HERMES módszerével vegyi uton előállított vizben, mely teljesen kristálytiszta * Röhl kapitány gyűjteményéből egy bálna csontváz, pár régi szigony s a bálnaágyu kezdetleges formája 1891. év őszén Budapesten is látható volt.