Boér Miklós - Führer Miklós: Erdőben, tisztáson , Ellesett apróságok a természet világából / Budapest, Nagel, 1905. / Sz.Zs. 1710

A Micholeczék csacsija.

oldalt kanyarított, hogy hármat bukfenczeztem a fűben, a sárga levelek közt. Ez volt első találkozásunk s azontúl minden nap levetett egypárszor a hátáról . . . Tavaszra megváltozott a világ. Már tudniillik az én világom. Kint labdáztunk mi diákok s kint legelt ő, a csacsi, minden délután. Csakhogy most már nem ültem fel a hátára, nem repültem le a fején keresztül, hanem lestem, mikor jön érte az öreg Miholecz. Azért lestem, hogy mikor jön érte, mert az öreg Miholecznek a szürke csacsin kívül volt egy barna lánya. Fekete volt Erzsikének a haja, fekete a szeme, az arcza meg selymes piros, mint a gellérthegyi őszibaraczk. Avégből jött a csacsiért az öreg Miholecz, hogy elvihesse a városba; s amíg vele a talyigán a kész ajtókat, ablakokat fuvarozta az öreg, addig egyedül maradt odahaza az Erzsi! Ezért lestem én minden nap a csacsit, hogy mikor jön érte az öreg Miholecz. Valahányszor abbahagyta az én barátom a legelést, ugyanakkor abba hagytam én is a labdázást s mire ő kiért a talyigával az űtra, én már akkor ugrottam fel az udvarunkban