Boér Miklós - Führer Miklós: Erdőben, tisztáson , Ellesett apróságok a természet világából / Budapest, Nagel, 1905. / Sz.Zs. 1710

A Micholeczék csacsija.

lévő kőrakásra, a kőrakásról a szeges palánkra, a szeges palánkról meg a szomszéd udvarban lévő disznóól tetejére. Onnan ugrottam le az Erzsiék udvarára. Erzsikét régóta ismerem, régóta tegeztük egymást, még mikor elemi iskolába jártunk. O hét eves volt, én nyolcz. Egymás mellett laktunk, együtt jártunk haza az iskolából. Egyszer amint a kapujok elébe értünk, hirtelen átöleltem és megcsókoltam. Nem hiszem, hogy már akkor is vágytam volna a csók után, hanem bizonyára a nagyoktól láttam, hogy annak ügy kell lenni, ha egy fiü meg egy leány sokat járnak együtt. A csóktól való nagy zavarában engem a faképnél hagyott és gyorsan beszaladt. De ügy emlékszem, hogy elébb visszacsókolt. Én csak másnap jöttem zavarba a csóktól és nem mertem hozzá közeledni. O azonban felém nyujotta apró kis kezét és „pertu" szólított meg. — Mondja csak Erzsike, — kérdeztem egy kissé megijedve — miért tegez most maga engem ? — Te megcsókoltál, hát most már tegezni kell egymást ! = 80 ===========