Boér Miklós - Führer Miklós: Erdőben, tisztáson , Ellesett apróságok a természet világából / Budapest, Nagel, 1905. / Sz.Zs. 1710

A varjú.

száron, szedegeti a rovarokat. A negyedik, ötödik, hatodik, meg Isten tudja hányadik, leszáll, felrepül, kanyarog jobbra, balra, az erösebb elveri a gyengébbet a jobb falatról, vagy ha összeverekednek rajta, akkor „inter duos litigantes tertius gaudet", elkapja előlük a vitás falatot a furfangos, ügyes szarka s menekül vele a legközelebbi ákáczfára. A közeledő vonatra rá se hederit a szedegető varjü, mintha tudná, hogy arról úgysem lehet menetközben leszállni. A szekeret megnézi, hogy nem tér^e le a rendes ütjáról ? A gyalogló embernek gyanakvó figyelemmelkisérimínden mozdulatát s csak ha messze elhaladt, akkor szedeget tovább. Ha pedig puskás ember közelit feléje . . . azaz hogy az soha sem közelit feléje, mert már jó távolból károgva menekül előle a varjü. Játszadoznak, szedegetnek, verekednek, ham gosan meg jó kedvvel, csak egy kálvinista varjü áll komoran egy buczkán s busán nézi a nyugat felől terjeszkedő ólomszinü felhőt. Ki tudja mit gondol hirtelen, hogy leugrik a bucz^ káról s nagy szorgalommal nekilát az evésnek. Talán hizó kürára indult, hogy majd pár hétig a saját zsirján is eléljen, ha beáll az erős tél. ~ 7 =