Boér Miklós - Führer Miklós: Erdőben, tisztáson , Ellesett apróságok a természet világából / Budapest, Nagel, 1905. / Sz.Zs. 1710

Ürge-öntés.

tehén. Egy kormosnyakú bika azonban komor, fenyegető tekintettel áll meg előttem. Nem ijedek meg a bika tekintetétől, bátran oda mernék menni a kúthoz, csak czélszerü' ségi szempontból jut eszembe, hogy mégis jobb lesz a tóból meríteni. Szaladok is rögtön a tó felé. Azért futok olyan nagyon, hogy helyrehozzam az elmulasztott időt. Szaladtomban vissza'visszanézek, nem követ-e a bika? A víz partján megelevenedik a föld. Lármás „bívisz'bívisz" kiáltásokkal szállnak fel a fehér hasú, fekete szárnyú bíbiczek s lomha repüléssel szállnak át a tavon. Előlem, mellőlem sürü czuppanássai ugrálnak a békák a tóba. Már térdig gázolok az iszapban, de még oly sekély a víz, hogy alig bírom meg' meríteni a kannát. Hej! nagy passzió az az ürge'öntés! Felülről éget a nap. Mintha hallanám a mező minden fűszálának zizegését az erős nap hevétől; pedig csak a szitakötők, meg a szerte ugráló szöcskék versenyzizegése az. Alulról szúrja a talpamat a tövis, a lábam szárát veregeti az abroncs alsó éle, amint czipelem a teli kupát; sárosan, lucskosan érek Emilhez. ~ 47 =