Boér Miklós - Führer Miklós: Erdőben, tisztáson , Ellesett apróságok a természet világából / Budapest, Nagel, 1905. / Sz.Zs. 1710

Ürge-öntés.

Öntjük a vizet. Nagyot bámulhat bent az ürge. Eleinte mintha az a gondolata támadna, hogy ő ezt majd mind ki fogja inni s nagyokat kortyol a vízből. De nagy ám a kupa és kicsiny az ürge. Tele van már vízzel ő is, meg a lyuk is; halljuk, amint lubiczkol mindig feljebb-feljebb. Látszik már a szeme a sötétből. Észrevéve bennünket, egy párszor visszahőköl, de alulról szorítja a víz s van annyi esze, hogy kevésbbé fél az embertől, mint a víztől. Kidugja a fejét, mire két ujjal hátulról nyakszirten kapom, hogy ne tudjon harapni se jobbra, se balra. Egy méternyi zsinóron eleresztjük a gyepen. Eleinte szaladni próbál, de amint megrántja egy párszor a nyakára kötött madzag, megnyugszik sorsában és elnyújtózik a szárító napon. Alkonyodik, mire hármat-négyet összefogdosunk. Baktatunk hazafelé. Gyorsan nő az árnyék, de még gyorsabban az én aggodalmam. Szeretnék már beosonni a kapun, de nem lehet, mert egész délután hiába várt rám a házi tanitóm és az apámnak két ujjnyi vastag a nadrágszíja! = 48