Boér Miklós - Führer Miklós: Erdőben, tisztáson , Ellesett apróságok a természet világából / Budapest, Nagel, 1905. / Sz.Zs. 1710

Téli szerelem.

Micsoda hatalom, mekkora nagy erő, mely most az állati vérből serken elő ! ? Az Isten végtelen nagyságának része, mely megfoghatatlan a roppant egészben s melyet mikor ember, állat egykép érez: ő lopózik közel mindenik szívéhez . . . Egy kis tűz, egy kis szikra ; nem ismeri senki, hogy honnan ébred ? Csak az, aki teremti ! Lágy hevülés előbb, azután forró izzás ; mint langy szellő ébred, azután vad viharzás! Mikor átzsong rajtad, azt hiszed egy álom, — s legnagyobb hatalom széles e világon! . . . Mennyit is kutatják tudósok és bölcsek, hogy ami így alkot, teremthet és ölhet, ami fölnemesít állatot és embert, amit a végezet szent csodának rendelt : hol veszi alapját ? mi a foglalatja ? Erő, érzés, vagy csak egy pillanat adja ? . . . Törvény ; a természet csodás szent törvénye. Érzi a végtelen minden élő lénye és követi vakon és követi lázzal ; nem köthet ki senki e csodás-csodával. Meghajlik előtte a kóborgó állat, dalt szűr a szivébe a szárnyas madárnak. Övé az egész lét : a mult, jövő, jelen, ameddig élet küzd, az egész végtelen ! Egyetlenegy szó csak e törvény: szerelem . . . • — ' . ~ 39 —