Boér Miklós - Führer Miklós: Erdőben, tisztáson , Ellesett apróságok a természet világából / Budapest, Nagel, 1905. / Sz.Zs. 1710

A szarka.

így feleselgetnek egymásnak, alig venni észre, mikor melyik szólal ? Vadgalamb is búg valahol a fán, — Kurru, kurru! Hallom a búgását majd itt, majd ott, majd meg egészen a fejünk felett, de a vadgalambot nem tudom meglátni sehol. Még a repülése is olyan csendes, mintha csak a szelleme szállna itt a temetőben. Szarka azonban errefelé nem jár. Ugylátszik nekünk kell felkeresni őket. A temetőárkot hatalmas ákáczsor szegélyezi. Az árkon túl vannak a vasúti sínek; szokása már az a vasútnak, hogy minden városnál a temetőkert előtt megy el mielőtt megállna. Előbb ér a halál állomására, azután az élőkére. A síneken túl a mező, meg a termőföldek. Ott kint járnak most a szarkák, — de majd hazacsaljuk őket. Az árok mentén minden fán egy-egy szarkafeszek. Nem is tökéletes az ákáczfa szarkafészek nélkül, de a szarka sem igen szeret ott élni, ahol nincsen ákácz. Mindenütt együtt vannak. Megállunk a legelső kiszemelt fánál, egyik lent marad a flóberttel, a másik mászik felfelé a fészekhez. - : 145 — 10