Boér Miklós - Führer Miklós: Erdőben, tisztáson , Ellesett apróságok a természet világából / Budapest, Nagel, 1905. / Sz.Zs. 1710

Őszi hajnal.

OSZI HAJNAL. H

alvány rózsaszín csík fut át az égbolt keleti peremén; szép, mint az ártatlan ifjú leány arczának gyönge pírja, mint ajkainak érintetlen tüze. A levegő kékes-szürke; ködös párázat tölti be a végtelent. Néhány csillag pislákol még bágyadtan a határtalan magasságban, mint az alvásra, pihenésre térő szép szemek. Egyszer-egyszer még kigyúlnak, eleven sugarakat ontanak a szürke földre, azután perczről-perczre vesztik energiájukat, fényüknek sugártszóró erejét s végre eltűnnek szemlőlédésünk köréből az éjszaka csodás vándorai. Nem pihenésre tértek; őrült sebességgel rohannak tovább az örökkévalóságban, a végnélküliségben, az ismeretlen mindenség titokzatos világában. 129 —