Bérczy Károly (szerk.): Hazai és külföldi vadászrajzok. Budapest, 1882. / Sz.Zs. 1455

Vadászrajzok. Havas Sándortól - I. A Nyír- és a Rétköz

A RÉTKÖZ. 11 szevissza járják az egész lapályt és számtalan síktavat hagynak hátra, mikhez azután is, ha az áradat rég eltakarodott, csak ladikon vagy a sürü nádasokban nehezen hatolva juthatni. Különben a Tiszaszabályozási munkálatok a kifelé csapkodó vizeket mindinkább medrükbe szorítják s száraz nyarak után viz alig néhány legmélyebb fenékben marad. A szárnyas vad a földközi nádasokból és locsogókból kiszorulva, már most nem is olly nagy számmal a még meglevő partmelléki vizekbe, vagy belső nyíri tavakba húzódik s a régi nagyszerű vizivadászatoknak, miknek e táj olly élénk színhelye volt, egyelőre vége van ! Hol csak kevéssel ezelőtt : Kitűzött helyén a S á s állott kardjával Mellette a Gyékény barna buzogánnyal S a Csaté — kezében három élü tőre Volt a tószigetnek éjjel nappal őre most szarvasmarha és sertés gázolja s túrja a száraz nádcseretet, mi meggyújtatván, a zsombékok eltakarítása után az egész terület lassankint kaszáló s szántóföldekké alakittatik át. Roppant sokat nyer ezzel a földmüvelés és közgazdászat — de a rengeteg nádasok elpusztulásával, mik ezelőtt mértföldekre terjedtek s hol mindennemű vízi vad? tömérdek hal, rák és vidra, vadmacska, róka és farkas tanyázott — e vidéknek költőisége is elmúlik! mindinkább több földet foglal az ipar a szabad természettől, a vadász és pákász nagy szomorúságára, ki eddig korlátlanúl uralkodott e vidéken. Szabolcs vadállománya, mint már mondva volt, a legváltozatosb s leggazdagabb, mit csak kívánni lehet. A sok rejt, búvó és födözetj mit az elszaggatott mező, a sok apróbb, télen befagyó nádcseret, a bokros cserjék és sürü aljerdők képeznek, de magok a kopár buczka völgyek is, mik a barmok és házi állatok tanyájához közel, a falásra elegendő konczot, üldözéskor biztos menedéket s födött illanást engednek, a dúlóvad szaporaságának különösen kedveznek. Farkas a nyírbátori, bélteki, ujfejértói, karászi, baktai stb. erdőkben mindig, száraz évszakokon át pedig a rétközi sürü nádasokban is, midőn a magasan kiálló nád- és gyékény tövek zsombékjai közt mély üregek s hasadékok támadnak, hol a rabló egész heteken és hónapokon át észrevétlen s bántatlanúl lappanghat, leginkább szeret tartózkodni, és akár kopó akár pedig hajtó előtt gyakran jő lövésre.