Bérczy Károly (szerk.): Hazai és külföldi vadászrajzok. Budapest, 1882. / Sz.Zs. 1455

Vadászrajzok. Havas Sándortól - I. A Nyír- és a Rétköz

10 A NYÍR ÉS Hol jajongva röpkéd légben a gyors sirály, Ott vagyok én boldog fénylő tó partinál; Egerfás szigetben ki csöndesen élek, A vadon erdőnek zúgásától félek. Virágos a tópart, csöndes álmot hoz rám, Nádas palotámban nádpelyhű nyoszolyám Ne bántson meg a szó ! A vándorláp egyébként nem valami mesés találmány, hanem valóság, miről kiki meggyőződhetik. Midőn a Tisza árjai magasra kelnek, a réti növényzet hulladékaiból a lápok szélére s a sekélyebb partokra hordott csörmeléket s időközben bezöldült korhanykérget fölemelik s viszik magukkal, mig az magától valahol ismét meg nem akad. S nem híjában mondja ugyanazon költő, hogy a vándorláp : — miként a parttól elszabadult ladik A széllel határról határra jár, szökik S a tó vizén rendet, kaszásokat Elviszen és velők gyorsan tovább halad. Van mégis a-Rétköz és a Sárrétje közt némi különbség, minek a vadászatra is van befolyása. A Sárrétjén, néhány a rét szélére ültetett füzfabokrokat kivéve, mellyekkel a tulajdonos máskép használható földjeit a viz dúlásai ellen megóvni akará, tulajdonképeni erdőség nincsen; a Rétközön itt-ott szép égresek, sőt a széleken szép tölgy- és nyárfaerdők vannak, miket másutt sürü füzesek váltanak fül. Ezeknek helyén sok helyütt már csak tuskókat s bokrokat lelünk ugyan, mert nemcsak tiszteletes, rector és jegyző uram kapja ki ezen közös égresekből illetményét, hanem széltében vagdalja ki hozzá fér, de még is ép ezen benőtt porondok és szigetek, mik a sok nádas s vizenyős helyek közepette már szántásvetés alá is kerültek — okozzák, hogy a Rétközön, kivált télen, sok szárazföldi vaddal is találkozunk, mig a Sárrét majdnem kizárólag vizi vadak tanyája. A Rétközzel szemközt a bodrogközi Hosszúrét vagyon a Tiszának túlsó oldalán s a két parti lápfenék együtt egy nagyszerű vizszerkezetet képez,^melly Szabolcsban Vencsellőtől kezdve egész Komoróig és Vörösmartig az egész Tiszapartot, Zemplénben pedig majdnem az egész Bodrogközt Kis-Patak és Király-Helmeczig foglalja magába. Midőn a Tiszának úgynevezett zöldárja beáll, vagy nyári áradatkor, midőn a havak a máramarosi és beregi bérczeken olvadnak, a Tiszának és Bodrognak számtalan erei és folyásai a kis és nagy Ticcze, meg az úgynevezett morotvák, vagy holt Tiszák mind megtelnek, ösz-