Bérczy Károly (szerk.): Hazai és külföldi vadászrajzok. Budapest, 1882. / Sz.Zs. 1455

Vadászrajzok. Havas Sándortól - I. A Nyír- és a Rétköz

A RÉTKÖZ. 9 vagy nyíltabb helyeken elterülő nagyobb tavakat és nádasokat pedig buja fanövényzet övedzé körül s hüs árnyékot és biztos menedéket adott a rengeteg lakóinak. Honos volt akkor itt a szarvas és őzvad, a vadkan, és bizonyosan medve is jött le az unghi és bereghi hegyekről. A farkas, róka, vidra, borz, nyest, vadmacska, aztán mindennemű szárnyas vadak százai és ezrei lakhatták e nagyszerű rejteket, miknek az égalj, földalkat és magány oly kitűnően kedvezett. Hogy a Tiszamelléki hajdani őserdőkben, különösen a Szamos, Csaroda és Szernye beszakadásai körül hódak is tanyáztak, nem egy öreg embertől haliám. A nyirfajd még csak néhány év előtt állandó vadként tartózkodott a mándoki és szentmártoni csalitokban, eleget leltek a nyírbátori és a csomaközi ligetekben is ; most a beregmegyei, csonkapapi, haranglábi és barabási határokba költözött s ott is — mert ezen felséges vad semmi ápolásban nem részesül, hanem a harmadik megyéből is járnak rá s a tudatlan parasztok tojását is elszedi k — már csak gyéren kapható. Ennyi elég a Nyírről, talán már sck is ! Egyszer mindenkorra bocsánatot kell kérnem, ha a területi viszonyok leírásánál kissé hoszszadalmas valék. Mentségemül szolgáljon az a mindnyájunk által ismert körülmény, hogy a földalkat, növényzet, szóval a külső természet s az ezekre befolyással levő elemi tényezők olly szoros összeköttetésben állanak a vadászatnak elméleti s gyakorlati oldalával, hogy ezeket valamelly mezőnynek megismertetésénél mellőznünk sehogy sem lehet. Laube, ki a német vadászirók közt kitűnő helyet foglal el, Jagdbrevierjének 79-ik fejezetében is körülbelől azt mondja, hogy : „Vadászati következtetéseink olly alakok, miket a természettől kölcsönözünk s mellyek mennyire a természet menetét és törvényeit ismerjük, ezeknek megfelelnek. Azért rejlik a külső vadaszéletben,melly a / természettel legbensőbben érintkezik, olly fölötte érdekes és egy férfi foglalkozásához méltó tünemények egész világa." A Rétköz leírásánál már sokkal rövidebbek lehetünk. Hasonmása ez a Sárrétjének; ép oly rengeteg nádasok és álló vagy folyóvíz borította térségek vannak itt is, mint amaz alföldi nagy vizmederben. A vizi vadászatnak itt is ugyanazon nemeivel, sőt némi tekintetben többel is találkozunk, mint amott. A pákászra is itt akadunk ismét, ki elmondhatja magáról, mivel Tompa koszorús költőnknek a vándorlápról irt gyönyörű regéjében a habok tündérleánya az erdők királyánál beköszönt;