Betléri vadászatok , kivonat a "Rozsnyói Hiradó"-ból 1879-1904. Rozsnyó [Rožňava] , Görbics, 1908. / Sz.Zs. 1408

vadászszanak. Az uradalom ottani főerdésze ugyanis azt jelentette a fiatal grófnak, hogy ott kinyomozott mackó több van másfél tucatnál s köztük található az a csonka fenevad is, a mely — mint azt lapunk legutóbbi számában emiitettük már három embert marcangolt össze, minek folytán nagy volt az érdeklődés e kirándulás iránt s élénk vadászkedvvel vonult ki e fensikra a főúri társaság. Betlértől Gombaszögig vasúton, onnan pedig fel a hegyre lóháton és szekereken mentek fel a kisfalusi pusztán levő erdészlakba, rövid ideig tartó villásreggeli után pedig ki a jabloncai határon levő Verő nevü erdőrészbe, az első hajtás színhelyére. Az e vidéki hajtók ezúttal nem a szokott módon botokkal és fokosokkal, hanem fejszékkel és vasvillákkal felfegyverkezve jelentek meg, a mi kétségbevonhatlan tanúságot tesz arról, hogy az emberevő medve támadásairól keringő hirek nem valótlanok s mindenki el van készülve reá felvenni vele a harcot. A hajtók biztonsága tekintetéből egyébiránt az az intézkedés tétetett, hogy minden két hajtó közé egy fegyveres erdővéd lett állítva s ezekkel együtt állották el a hajtási vonalat. A vadászatot Tuchmayer főerdész vezette s az uradalmi igazgató Gál János is részt vett benne. Mindjárt a hajtás elején egy hatalmas örvös him medve törtetett elő Odesoalchy Géza herceg állása felé, a ki körülbelül nyolc lépésnyire hagyta magához közeledni a kifejlett nagy vadat, azután pedig egy jól irányzott lövéssel akként találta azt, hogy az elbődülve rogyott össze, csakhamar azonban összeszedte magát s irányt változtatva rohant lefelé a szomszéd puskáshoz Andrássy Géza grófhoz, kinek lövésére elbukott s néhány lépésnyire vánszorogva rövid ideig tartó haláltusa után kiadta páráját. Pár perc múlva ugyancsak a szerencsés vadászra Odescalchy hercegre jött vagy tiz darabból álló vaddisznó csapat, melyből a legszebb példányt kiválasztván, azt egy lövésre le is teritette. E hajtásban volt még nyu), róka, nyest és őzön kivül egy más nagyobb csapat vaddisznó is, a mely azonban egyik erdész mellett annak tüzelése dacára ép bőrrel menekült ki, mig a hajtás elején egy másik medve a hajtók közt csapott vissza. Nagy volt az öröm az első hajtásnak ilyetén szép sikere felett s a völgybe lecsuztatott ritka szép vadász-zsákmányt kedvtelve vizsgálták nem csupán a vadászok, de a hajtók is, kik még a karmait is megtekintették a mackónak, hogy nincsen-e köztök emberi öltönynek nyoma, a mely bizonyságul szolgálna annak, hogy a keresett ellenség került teritékre. A második hajtás, közvetlen az előbbi szomszédságában, a jabloncai határon, a Bányaoldal nevü erdőrészben tartatott meg, de eredménytelenül, mert a medve nagy óvatossággal működő hajtók közt, mindjárt a hajtás elején visszavágott, egy falka disznó pedig a szélén álló vadász mellett elmenekült; őzek ebben a hajtásban is bőven mutatkoztak, egy vadmacska is szárazon ment el; a hajtás végén Andrássy Manó gróf tett egy bravour lövést, a 51 J