Betléri vadászatok , kivonat a "Rozsnyói Hiradó"-ból 1879-1904. Rozsnyó [Rožňava] , Görbics, 1908. / Sz.Zs. 1408

III. R. H. 1881. 20. sz. Pottsville (Pennsylvania) március 16. Nyolc és félórára volt mára az indulás kitűzve, elég korán a tegnapi kemény munka után. Vidáman s dus reggeli által erősödve szállottunk fel kis szalonmozdonyainkra, mik az indulási parancsot hangos örömfüttyel üdvözölték, mely csak ugy visszhangzott a hegyekben. Gyors menetben értük el a pottsvillei szénbányákat, ideiglenes célunkat. Ez egyike a legnagyobbaknak azon 64 széntelep közül, mely a Philadelphiaés Reading-széntársaság tulajdonában van. E társaság benső összeköttetésben áll a hasonnevű vasúttársasággal, mind a kettőnek egy elnöke van: Gowen Franklin ur, technikai és könyvvezetői kezelése azonban önálló. Tulajdonát teszi egy 90,000 acres-re menő földterület. E nagykiterjedésű földet azért kellett megvennie, mert itt nincs szabadkutatási jog vas- és szénre, az amerikai jog szerint ez ásványok a talajbirtokosnak jogos tulajdonát képezik. Egy mesterséges hegyi pálya által, melyről még említést teendek, s a mely csodálatra ragadt mindnyájunkat, e müvek egymásközt és a vaspálya-társaság fővonalával összeköttetésbe vannak hozva, ugy, hogy az utóbbi 15.000 angol mértföldre terjedő pályahosszal bir. A pottsville-bánya minden oldalán egész szénpor és hulladékszén hegyek emelkednek,amiknek értékesítése még nem fizeti ki magát. E szénporhegyek vetélkednek magasság tekintetében az őket övező s a völgyet határoló hegyekkel, s nemsokára túlhaladják azokat. Elsőbben a társaság nagyobb része, — Wetherill vezérmérnök vezetése mellett, kit aztán este mint kitűnően müveit, szeretetreméltó társalgót, más oldalról is volt alkalmunk ismerni tanulni — az 1600 láb mély szállító aknába szállott le, melynek aljától egy 400 lábnyi mély furt lyuk megy le az utolsó — ezideig talált szénréteghez, a mely tehát 2000 lábnyira fekszik a föld szine alatt, s miután ritka nagy — mammuth-rétegnek neveztetik. Az aknából kiszállítás elevátorral eszközöltetik, mely tiz óra alatt 600 vaggon szenet (á két tonna) hoz napfényre. A megterhelt vaggon az 1600 lábnyi emelkedést egy perc alatt teszi meg; mi lassabban haladtunk és öt percre volt szükségünk. Egyúttal levegőt is hajtanak az aknába, s hogy annak keringését előmozdítsák, egy 600 lábnyi mély aknát — gyémánt-akna — vájtak, melyen keresztül a levegőt kiszivatyuzzák. Tizennyolc szénréteg fekszik egymás felett, kőzet által elkülönítve, mik egyenként 4-től 48 lábra terjedő vastagsággal birnak. A lemenetelnél már az első félperc után, nyomást éreztünk füleinkben, mely jó soká erősbödött. Csakis körülbelül 20 perc múlva állott helyre az egyensúly, s szűnt meg a kellemetlen, fájdalmas érzés. 16