Betléri vadászatok , kivonat a "Rozsnyói Hiradó"-ból 1879-1904. Rozsnyó [Rožňava] , Görbics, 1908. / Sz.Zs. 1408

A föld alatti mü, az akna padlóján, még nagyobbszerübb mint a felső, melyet csak később néztünk meg, s a melyben leginkább a ritka célszerűséggel berendezett gépház kötötte le figyelmünket, a melynek leírása azonban csakis a szakembereket érdekelné. A mi utánzásra méltót találtam, azt leírtam és rajzoltam. Magas, széles és kitűnően szellőztetett levegős tárnák sin-utakkal voltak ellátva, a melyeken összvérek vonták a megterhelt kocsikat a szállítóaknához. Pennsylvánia bányáinál az összvérek igavonásra kint a föld felett is használtatnak. Nyolc ilyen állat volt ez alvilágban, hol hónapokig benn maradnak, s kényelmesen berendezett istállóval birnak. Ha a felszínre felhozzák őket és a napot meglátják, örömüknek minden tőlük kitelhető módon adják jelét, ilyenkor azonban a hideg iránt szerfelett érzékenyek, és hideg időben a vízszintes szénaknákba — a milyen itt több nyilik a hegyekből — futnak be. Rövid idei föld feletti tartózkodásuk után, nem kelletlenül térnek vissza sötét, de kedvük szerint meleg, földalatti otthonukba. E vízszintes aknákban tett félórai vándorlás után, mely Wetherill urnák tanulságos magyarázgatása által hasznosnak bizonyult, ugyanazon uton tértünk vissza a felszínre, a melyen lejöttünk, s ezután megnéztük a föld feletti telepet. A zúzda, melyben a házi szükségletre elárusítandó szenet felaprózzák, nagyság szerint osztályozzák és a kevés palakőtől megtisztítják, leginkább feltűnt nekünk. A szénnek 20 százaléka megy e mellett tönkre. Innen a sok porhegy. A telep nagyszerűsége abból is kiviláglik, mennyi fát használ fel a társaság aknáinak kiépítéséhez, a mely szerszámfában 3000 angol mértföldre futva évenkint, 4-től 20 hüvelyk keresztmetszetig és ahhoz öt millió négyszögláb deszkát és padlót tesz ki. Évenkint kiaknáztatik itt négy millió tonna anthracit-szén, minek ára a helyszínén tonnánként 1'50 dollárra jön. A Philadelphiába átszállítás még középszámitás szerint egy dollárba kerül. A telep megszemlélése meglehetős fárasztó és hosszú tartamú volt, növelte az étvágyat és igy annak bevégzése után siettünk a mi két kis csinos „gózparipáinkhoz", a hogy mi a „szalonmozdonyokat" elkereszteltük, — hogy Pottsville-t, reggeliző állomásunkat elérhessük. A jó kedély mellett jó étvágygyal bevégzett, válogatott reggeli után, mely valódi Johannisberger és Chateau La Rose-al — mit a doktor foglalt le magának — lett leöntve, Lorenz ur a legszebb útra vitt bennünket a mit ez államban ezideig tettünk. Mérsékelt gyorsasággal vittek a gőzparipák a fekete gyémántot szolgáltató és számtalan kutatást szegélyező hegyek által körülövezett, itt keskeny majd szélesebb Schuylkillvölgyön keresztül a hires Gordon Plaim-hez. Itt szakad be a Mahanoy folyó a Schuy'ikillbe — mind a kettő indián név s csakis ez emlékeztet az elpusztult fajra, a kik egykoron e pompás vidéket birták. A vaspálya magaslatáról, mely itt a két folyam tükre felett jó magasan, végállomással bir, felséges áttekintést nyertünk a Mahanoy-völgy felett, a mely épen oly gazdag ásvány-kincsekben, mint amaz, a melyből ír