Barthos Tivadar: Örökzöld , Vadászemlékek / Budapest, [Budapesti Hírlap], 1926. / Sz.Zs. 1644

Ludazás télen

Ludazás télen. Korán köszöntött be az idei tél, már András napjára szokatlan nagy hó esett le s utána helyenkint 10—16 fok a nulla alatt, ami meghazudtolta a közmondást, hogy csak a hetedik hó marad meg. Hát az idén megmaradt az, első hó, mit Tél apó korán rázott ki szakállából. Éppen ilyen tartós hó és abnormis hidegj volt 1913-ban, mint az idén, • amikor az alábl^ elmondott vadászkalandot éltük át a Balaton mentén. Az integer Magyarország legjobb, mondhatnám világhírű vadászterületei a Mátyusföldön voltak,'kora ifjúságom óta oda jártam vadászni, ott laktak az én vadászszivemhez nőtt barátaim, akikkel, és akik révén annyi szép, fejedelmek által is megirigyelhető vadászatokban volt részem. Némiképpen viszonzandó az ö szívességüket, megígértem, hogy a vadludak tömeges megérkezéséről azonnal értesíteni fogom őket. Abban a boldog időkben még vadőröket is tarthattam; erős-kegyetlenül meghagytam nekik, hogy amint a ^vetési ludak nagyobb tömegben és állandóan jelentkeznek, erről engem azonnal értesítsenek.