Bársony István: Visszhang, Elbeszélések / 2. kiad. Budapest , Franklin, 1921. / Sz.Zs. 1686

Borsa Józsi

BORSA JÓZSI. I. Bagosi Sújtó Endre haza vitte fiatal feleségét a kereszti pusztára, a hol minden el volt már rendezve arra, hogy az uj asszony kedvet kap= hasson az uj élethez. Kamocsáné, a kastély kulcsárnéja, minden ügyességét összeszedte, hpgy olyan legyen a környék, mintha itt laknék a tavasz. Azonkívül, hogy épen javában nyílt az akácz : a kert vala» mennyi májusi virága is buján pompázott. Azok* ból roppant nagy koszorúkat font a jó asszony, még pedig sajátkezüleg, hogy feldíszítse velők a kastélyt, kívüUbeló'l. Már ő csak így szerette nevezni, kastélynak; ámbár a gazdája sokszor lepirongatta érte. Mit nagyzol ? Egyszerű pusztai szállás ez, punktum. Kamocsáné ellenben nem igen hagyta szó nélkül az ilyen beszédet. Házi dolgokban még a gazda eló'tt is o volt eddig a fó'kormányhatalom. Nyelvének szabad pörgést biztosított, mert hallgatni sehogy sem tudott a jólelkű nó'személy. Beszélt egymagában is foly» vást; ha a kanári madár pittyent egyet, az már ok volt neki, hogy negyedórahosszat diskuráU gasson vele beczézó' vagy dorgáló hangon, a hogy i*