Bársony István: Víg világ, Mulattató történetek, kalandok, adomák a vadász-, erdész- és gazdaéletből, a falu és a puszta világából / illusztrálta Garai Ákos és Neogrády Antal. Budapest, Athenaeum, [1897]. / Sz.Zs. 1404
2. Jó barátok
4 .TÓ BARÁTOK 4 De így már okosabb volt Borbélyát magában ereszteni. Erös figyelmeztetések szokták a pinczébe való kirándulásokat megelőzni: — Ha leiszod magadat, elém ne kerülj, mert megfojtalak! Borbolya oszt' nem is került elő két napig, amíg tudniillik tartott a csobolyókban. Ot hadd vitte volna az ördög, de a csacsira szükség volt a háznál, mert az hordta a jó vizet, meg zöldséget kellett volna szállítania a szatmári vásárra. Eféle zavar nemcsak egyszer történt. A folytonos kalandozásban Borbolya meg a csacsi nagyszerűen öszszeszokott. A legjobb barátok lettek. Ha egymásra néztek, bátorítás volt a tekintetökben. Hasonlítottak abban is egymásra, hogy mindaketten iszonyodtak aszszonyuk rikácsoló sárkány-hangjától s mindaketten örömet éreztek a csobolyók láttára, mert azok, így szombat-délután — ideiglenes szabadulást jelentettek a rabszolgaság alól. Borbolya százszor megszökött volna már, ha ez az egyetlen szombatnapi kárpótlása nincs; de azért a kárpótlások mellett is gyakran kitört belőle az elfojtott boszúság. Mikor a szóló garádja mellett bandukolt néha, rájött a roszsz óra s toporzékolva harsogta a csacsi fülébe: — Előbb-utóbb kihoz a sodromból! vérét iszom! Hanem e helyett folyvást csak a borát itta; még a csacsit is rászoktatta; gyakran juttatott neki egy-két pohárra valót. Nem is hinné az ember, milyen okos tud lenni egy szamár. Bandi lassankint úgy megszokta a bort, hogy holmi névnapokon bátran helyettesíthette volna a kántort. Nyilván hozzátartozott ez is a barátságukhoz. A remek őszi verőfény ugyancsak pörkölte őket. Mikor a galagonyabokrok közt megvillant a présház fehérsége: Borbolya megcsiklandozta a barátját: — Siess egy csöppet, szivem! Biztatás se kellett a szamárnak, oldalvást kacsintott Borbolyára. IIa egy mesemondó látta volna őket, azt gondolta volna: »Ni, ill megy Argyilus királyfi, mellette pedig az elváltozott Tündér Ilona, a ki majd egy varázsló szóra viszszakapja gyönyörű alakját«. Bársony : Víg világ. *