Bársony István: Magyar földön, Természet és vadászat / Olgyay Ferenc képeivel. 2. kiad. Budapest, Athenaeum, [1929]. / Sz.Zs. 1338

Pusztai csend

PUSZTAI CSEND 35 lompos fehér ökörrel van baja egy nekivadult tarka tinónak. Hirtelenében olyan pusztai párbajban gyönyörködhetem, aminőt a bikaviadalok leghűbb közönsége is irigyelhetne. A sárgavirágos tocsogó szélén folyik a heves viaskodás, amire közös indulattal szalad össze a gulya. A két bajvívó egymásnak feszíti konok homlokát s meggörbült gerinccel, zászlósán emelt farokkal szorítja ellenfelét. Aközben bőszen forognak a mocsárban és minden súlyos mozdulatukkal felcsapják, szétrúgják a vizet, amely folytonos szökőkútjátékkal permetezik nyomukban. Morognak, bömbölnek, mérgesen káromkodnak. A tarka szívósabb, s végre is oldalt görbíti a kolompos ökör fáradt nyakát, amire a vert vezér úgy eliramlik, ahogy csak bír. A tarka bajvívó hajrá ! utána!... Az egész összecsoportosult gulya is utána ! Mind azt az egyet űzi, hajtja ; — a megriadt kolompost; — és mind ümrriög, morog, bömböl az izgató indulattól. — Már-már tartok tőle, nem tisztelnek-é meg a látogatásukkal, amely ilyen ingerülten semmi jóval sem kecsegtetne: amikor nagy kurjantással szalad feléjök a gulyás-bojtár, aki eddig a gyepen heverészett. Száz vad tinó közé rohan, és neki egyenest, a kötekedő, nyugtalan tarkának. Ide hallom, hogy puífog a hátán a bojtár furkósbotja. A párbajnak vége ; a gulya szétszalad ; — a morgó bömbölés gyérül, elhal, — nemsokára békében, jámboran legel valamennyi, ahány az imént még öklelődzeni vágyott. Integetek a kocsisomnak, s minthogy nem figyel rám, lövök egyet a levegőbe. — Hahó ! hej ! erre-erre ! . . . Szedelőzködik, készül; — jön már a vízen át, toronyiránt. A rejtett zsombikpúpokon csakúgy himbálódzik a kocsi; a víz a lovaknak néhol a hasokig ér. De azért bátorságosan lépegetnek. Sehol sincs gödör ; nyaranta, amikor erre minden száraz, jól ki lehet azt tapasztalni. Hanem a tóság széle felé, ahol a leggazosabb, egyszerre visszahőkölnek a nyugodt lovak. Majdhogynem ágaskodnak. Az egyik zsombik-púpról kiugrik előlök valami vörös és vágtatva 3*