Bársony István: Magyar földön, Természet és vadászat / Olgyay Ferenc képeivel. 2. kiad. Budapest, Athenaeum, [1929]. / Sz.Zs. 1338

Amíg lápok voltak

AMÍG lápok voltak 105 meglátja a szemünk. A kanalas gémek csillogó fehér csapatai megjelentek a kiöntések táján s falánk telhetetlenséggel kapkodták össze az apró halak kint rekedt tömegét. A kis selyemgém, amely reptében habfehéren villan, ültében pedig zsemlyesárgára fakul, mindenütt elénk került, ahol mocsárhoz közeledtünk. Volt fekete gólyánk is bőviben ; de a hatalmas sötét madarak messze elkerülték az ember lakását s amint a nekik való mocsarak elfogytak, ők is örökre elbúcsúztak innen. Az ecsedi láp végetlenségében még hattyú is költött valamikor. A vidránál gonoszabb halrabló, a nagy kormorán, kísértetként suhant el a nád felett, s ahol zsákmányra lelt, ott lecsapott; fogas csőrével mestermódra kapta el kiszemelt áldozatát s úgy nyelte le mohón, mint a fóka. A lápkörnyéki mocsárnyúlványok közt a gólyasnell fehérfekete-tarka ködmönét gyakran láttuk, amint hosszú piros lábát maga után kinyújtva, galambrepüléssel szelte a levegőt. Kint a szikes rónák nyilt vizeinek a szélén taposta a sarat a kardcsőrű gulipán, amelynek mindegy, ha fut, ha úszik; de amikor fut, lóval is bajos utóiérni. A szabad rónák vizei körül, a füves, sásas partok mentén cankók repkedtek seregestől, és a kis szárnyas »víziegér«, az apró lile, a víz szine felett röppenve cserélt helyet, hogy ott, ahol leszáll, megint gyorsan futkosó egérkének lássék. Nádas és síkvíz változó hangok ösmeretlen zenéjével éledt; és csak a mély nádas lengő tömegének nem volt más hangja, mint a szél nyögése, amellyel végigsóhajtott rajta. Mert a rengeteg nád, amelynek rigyása, tósága, síkvize, szellőzője nem volt, még a vízimadárnak sem igen kellett. Az is inkább a széleket szerette, ahol nagy volt a sürgés-forgás és változatos volt a társaság. A vadrécék sokfélesége mindenütt bővében volt. A nagy tőkésruca erdőben is költött, vetésben is, zsombikosokban is. Hazát talált, amerre elindult. A rétek nyüzsögtek a vadrucafajok sokaságától. Köztök a csörgőréce ma is a legkisebb, leghuncutabb. Repülése gyorsabb a vadgerléénél és süvítőbb. Mesterlövő legyen, aki jól elbánik vele. A barátréce, a kerce-réce, a kendermagos réce, a cigányréce : a