Bársony István: Magyar földön, Természet és vadászat / Olgyay Ferenc képeivel. 2. kiad. Budapest, Athenaeum, [1929]. / Sz.Zs. 1338

Amíg lápok voltak

AMÍG LÁPOK VOLTAK 103 hogy ilyenforma lehet az óceánon dúló tájfun is, csak erősebb egy kicsit. A képzelet csudálatosan tud játszani velünk ; de igazi hatalma rajtunk mégis csak a valóság érzetének lehet. Ha egypár holdnyi magas nád között megpróbálok eltévedni, könnyen elveszthetem a tájékozódásomat és mégsem érzek szorongást, mert bizonyosan tudom, hogy akármerre tartok egyenesen : csakhamar ki kell jutnom érzékcsaló útvesztőmből, amelynek a határa erről is, arról is közel van. Hiába nem látok tehát mást, mint az eget; hiába nem hallok hívóbiztató emberszót, amely jelt adna a kiáltozásomra ; hiába van körülöttem minden látszata a teljes és tökéletes elhagyottságnak: mégsem félek. Valamelyes illúzióba ringathatom ugyan magamat, ha arra való a kedvem, hogy hangulatra lessek ; de még szántszándékkal sem bírom az idegzetemet (ha egészséges) képzelt veszedelem okán felizgatni. Ellenben tetszett volna eltévedni annak idején az ecsedi láp ezer holdakra terjedő nádasában ! . . . Nem is úgy, hogy kilométerekre beviszi az embert a vezető pákász, azután otthagyja ; csak úgy, hogy a tájékozatlanság csalogasson be bennünket a láp szélébe, csupán csak annyira, ahol egyszerre nem tudjuk többé : vájjon nem befelé tartunk-e, pedig ki szeretnénk jönni! . . . Aki ezt megkóstolta, nem kellett a tengerre mennie, hogy imádkozni megtanuljon. A nagy lápok eltűntek és a nádrengetegek helyén ma termékeny rónaság van, ahol eltévedni legfeljebb ködös őszi vagy téli napon lehet, csak úgy, mint mindenütt. De amíg megvoltak, csudás világot tártak elénk, amelynek a szépségeiért örökre kár, akárminő hasznát látja is az átalakulásnak a civilizáció. Lám, Amerikában már féltékenyen őrzik a kiveszőben levő érdekes fauna utolsó példányait; és ámbár rettegett állat az afrikai oroszlán, sajnálkozva gondolunk rá, hogy egyszer majd kiirtják az utolsó sörényes állatkirályt is a föld színéről. — Hiába ! a legkövérebb disznó sem keltheti bennünk a gyönyörködésnek azt a nemes fajtáját és fokát,