Bársony István: Csend / illusztrálta Neogrády Antal. Budapest, Légrády, [1895]. / Sz.Zs. 1451

Béka-nász

16 BÁRSONY ISTVÁN I CSEND Mintha a föld alatt nagy dongó legyek vergődnének. Vagy tán a fejünk fölött csapott el valami, ami zúg is, búg is, ümmög is, pittyen is ?... A fül ki nem találja magától, hogy honnan erednek, merről jönnek a hasbeszélő hangok ; a szemnek kell segítségül kínálkoznia. Már egészen a tó mellett vagyunk, alig néhány lépésnyire a parttól. Ott .már tisztán, félreérthetetlenül csendül-kondul felénk ez a furcsa zene, amely mintha ezer meg ezer gyűszűnyi kolomp egyhangú szava volna : „Umm! . . . Kumm! . . . Unk! . . . Kumm !...:" Ugy látszik, a kis „holttenger" tele van élettel. Valami nagy, népes társaság lakja a sekély vizet, amely forrni s pezsegni kezd, mihelyt egészen a partjára lépünk. Lábunk alatt besüpped a szivacsos föld s szortyogva szivárog fel nyomunkba a talaj nedvessége; a tó széléről nagy tolongással bugygyannak le előlünk a víz lakosai, akik ott sütkéreztek volt a part mentén, testök háromnegyedrészét megmártogatva a langyos fürdőben. Ohó ! 'iszen nem is igazi tó ez. Ez a gyáli mocsár, amit felégettek a télen ; a mohó éhes lángok felcsipegették a legkisebb nádtorzsokot is, ami a hó és jég fölött kikandikált, s a tavaszi olvadás elmosta mind a kormot, a szél rég elhordta a hamut; utána jött a víz, ami elborította