Barcza György: Útijegyzetek egy jegestengeri vadászkirándulásról / Budapest, Pátria, 1911. / Sz.Zs. 1316

II. RÉSZ. A JEGESTENGEREN

T — Iiis ott eltűntek előlünk. Néhányra, amelyek elég bátrak voltak imitt-amott kidugni fejüket a vízből, lőttünk is, azonban minden eredmény nélkül. így tehát visszatértünk a hajóra, amely folytatta útját a vakító jégtáblák közt, míg mi a fedélzetről élveztük a nagyszerű friss levegőt. Délben, épen ebédnél ültünk, egészen váratlanul a nyílt tengerre értünk és a hajó elkezdett szép lassan fel és alá mozogni. Egyideig a nyílt tengeren haladtunk, majd északnyugati irányban ismét behatoltunk a jég közé. Egész délután ebben az irányban haladtunk, szép derült időben, folyton kerülgetve a mind sűrűbben úszó jégtáblákat. T\z „Eislotse" egész délután fenn ült az árbockosárban, ami ebben a hidegben, északi szél mellett, nem lehetett éppen kellemes mulatság. Estefelé újból találkoztunk egy cethallal. TS hajó előtt bukott fel a vízből, két hatalmas vízsugarat lövelve fölfelé, farkával pedig csapdosva a vizet, de azután rögtön el is tűnt nyomtalanul. Nemsokára rá egy jégtáblán két medvét pillantottunk rneg, melyeknek elejtése semmi nehézségbe nem ütközött, mert ezek is nyugodtan bevárták a közeledő csónakot. Eddig tehát tizenhat medvét ejtettünk el és egyet elevenen fogtunk. TS kis bocs most a hajó előrészén van egy nagy faketrecben és úgy látszik, már egészen beletörődött sorsába, mert igen nyugodtan viselkedik. TSz egyik fangmann elkeresztelte Jakabnak, mely utolsó csapást is közön bösen tűrte el. Ma este friss húst ettünk, még pedig nem mindennapi pecsenyét, hanem jegesmedve-cotelettet, utána pedig ananasfagylaltot készítettem frissen hullott hóval és jéggel „pole nord" módra. TS jegesmedvehús kemény, szálas és fekete volt, olyan, mint a nagyon rossz marhahús, de legalább nem volt az a szaga, amely a velünk hozott húst napról-napra ehetetlenebbé teszi. TS magunkkal hozott tea, csokoládé, sütemények és befőtteken kívül a hajón alig van más élvezhető, mint a kenyér^ tojás, burgonya és a konzervált tej, míg ellenben a húsok és a sokféle halkonzervek már igazán kezdenek ehetetlenekké válni. Ivóvíz dolgában is igen gyengén vagyunk, mert a hordókban magunkkal hozott édesvíz állott és piszkos, az ásványvíz pedig annyira tele van szénsavval, hogy e miatt alig iható. Szeszes italokkal azonban bőven el vagyunk látva, pezsgő, borok, rum és mindenféle pálinkák ládaszám vannak felhalmozva, de ez