Barcza György: Útijegyzetek egy jegestengeri vadászkirándulásról / Budapest, Pátria, 1911. / Sz.Zs. 1316
III. RÉSZ. TROMSÖ - NARVIK - STOCKHOLM
— 108 — nuancejait, a fokozott kombinációit az élvezeteknek képes észrevenni és élvezni, így azonban ilyen hosszú időn át való minden irányú nélkülözés után újra feltűnik minden, a jó és kellemes iránt még egyszer olyan fogékony lesz és mindent sokkal nagyobb mértékben élvez. TS délután folyamán a világ egyik legkülönösebb, legérdekesebb múzeumát, a „Skansen"-t néztük meg. TS Skansen tulajdonképen egy nagy népkert, melyben az összes északi állatok és Svédország minden részének jellemző, régi és jelenkori építkezései, valamint élő emberek által bemutatott különböző népviseletek láthatók. TSz összes állatok a nekik megfelelő művészien előállított környezetben és mind jól kifejlett szép példányokban vannak kiállítva. TS rozmárok, jeges és egyéb medvék, a fókák minden faja, a jávorszarvasok, egyszóval az egész skandináv fauna teljes számban van itt képviselve egészen a legapróbb jegestengeri madarakig. Nem kevésbbé érdekes és tanulságos a néprajzi és művelődéstörténeti része ennek a „szabadlég" múzeumnak. TS kertben elszórva állanak Svédország egyes vidékeinek jellemző építésmodorú házai teljes berendezéssel, háziipari szerszámokkal és készítményekkel együtt, melyeknek őrizetére néhány az illető vidék népviseletébe öltözött férfi és nő van rendelve. TS kert maga igen jól van tartva, a szép nagy fák és a virágok közt széles utak vezetnek, vati néhány vendéglő is, egy helyen a zene játszik, egyszóval gondoskodva van arról, hogy a nép, amelynek az alacsony belépődíj e hely látogatását lehetővé teszi, necsak tanuljon, hanem egyszersmind szórakozzék is. TS dombos területen fekvő Skansen némely pontjáról páratlanul szép kilátás nyílik az alant elterülő városra. Innét látni csak igazán, hogy milyen kedvező és szép fekvése van Stockholmnak. TSz ember előtt nem egy beláthatatlan kiterjedésű, füstös, poros levegőjű szürke épülettömeg terül el, hanem csupa sziget, melynek zöldelőfái között fekszik a város, minden oldalról körülvéve vízzel és tiszta levegővel. Beláthatatlan messzeségben vannak elszórva ezek a kisebb-nagyobb szigetek, némelyikét híd köti össze a másikkal, máshol pedig kis gőzhajók sietnek ide s tova a vízen, odább nagy fehér vitorlák válnak ki a tenger kék színéből, másfelől pedig egyenesen lelátni az utcák életére, amint a kocsik, az automobilok között az emberek mint valami apró fekete férgek össze-vissza nyüzsögnek. TSz