Balkay Adolf: A szarvas és vadászata. Budapest, 1903.

II. Rész: A szarvas vadászata - 3. A hajtás

— 93 — jeleztem, a legközönségesebb dögvadászattá lesz, mely a fővadat szétugrasztja és sok időre bizalmatlanná teszi, örömöt sem a vendégeknek sem a tulajdonosnak nem okoz, haszon helyett kárt csinál, és elveszi a vadászszemélyzetnek kedvét a vad ápolásától és gondozásától. Ha tehát szarvasra hajtóvadászatot akarunk rendezni, hogy jó vadásztársainknak előzékenységét viszonozzuk, vagy hogy kedves vadász vendégünknek örömet szerezzünk, mindenek előtt megállapítjuk, hogy ki lesz meghívandó; természetesen csakis teljesen kifogástalan és golyóval jól lövő puskásoknak küldvén meghívót. A meghívókat ideje korán kell kiküldeni, hogy az akadályozottak kellő időben lemondhassanak, s helyettük másokat hívhassuk, vagy elmaradásukat a vadászat előkészítésénél számba vehessük. Ha a résztvevő puskások száma biztosan meg van állapítva, a vadászatrendező elkészítvén a vadászat általános tervét, egy-két gyakorlott erdőssel s két-három napszámossal kimegy a helyszínére s az uralkodó szélirányt sőt az esetleges szélfordulást is tekintetbe véve, megállapítja és elkészíti a puskások állásait, hogy helyeiken jól fedve legyenek, zajtalanul fordulhassanak és a megfelelő irányban jó kilövésük legyen. Minden egyes puskás részére a lövés iránya láthatólag megjelölendő, ügy hogy egy pillantással észrevehesse a vonalat, a melyen belül lőnie nem szabad. Ha a terepviszonyok megengedik, a puskásokat soha se állítsuk egy vonalra, mert a puskásvonalon keresztül törő vad a legnagyobb sebességgel szokott a nyiladékon átugrani, s minthogy addig míg a vad a puskások vonalát túl nem haladta, a puskát felemelni nem szabad, az idő rövidsége miatt a legjobb lövő is könnyen hibázhat. Lapályos vidéken ez alig lesz elkerülhető, de a magas fásban vagy ritkább szálerdőben, itt is kellő előkészítéssel, félkörben lesznek a puskások a hajtás elé állíthatók. Hegyes, dombos vidéken minden puskásnak meg lehet szerezni azt az előnyt, hogy legalább az egyik oldalra zavartalanul és teljes biztonsággal lőhessen. De minden más tekintetnél fontosabb a szél iránya, s másocl sorban a fővadnak megszokott váltói, mert ha a vadat nagy lármával vagy sebes kutyákkal nem riasztják, hanem nyugodtan hajtják, a fővad hajtás közben is előszeretettel szokta megtartani az ismert váltókat. Midőn a vadász elfoglalta kijelölt állását, mindenkor a következőket tartsa szem előtt: Helyét el ne hagyja, míg a megbeszélt jelzés vagy a vadászvonalat felállító erdész őt onnan el nem szólította.