Balkay Adolf: A szarvas és vadászata. Budapest, 1903.

I. Rész: A szarvas természetrajza - 1. A szarvas és életmódja

— 18 — magunkét meglőjjük. Ez bizony így van s kevés különbséggel mindnyájan ilyenek vagyunk; de a halandók legtöbbjének nincsen is módjában ily tanulmányokat tenni s azokat megkisérleni. Oly vadászattal és oly vadállománynyal bírhatni, a hol az ilyen tanulmányokra alkalom kínálkozik, s a hol feltehető, hogy azt a tanulmányra kiszemelt példányt máskor és mindenkor ismét megtaláljuk a határban, kevés halandónak adatott a nap alatt. Vadászok és természettudósok kivétel nélkül megegyeznek abban, hogy a fővad életének határa a 30 esztendőt meghaladja, ezen túl azonban a nézetek igen eltérők. Annyi bizonyos, hogy a 30 évet meghaladó öreg szarvas a mai világban nem igen találkozik, nem mintha ezt a kort túl nem élhetné, de a golyótól eltekintve azon számtalan ellenség és veszély miatt, a mely őt környékezi és élete fonalát rendesen korábban elvágja. A régiek rendkívül magas kort tulajdonítottak a szarvasnak, a nálunk ősidőktől fogva szokásban volt nagy áldomások és nagy felköszöntők alkalmával zárszó gyanánt bizonyára sokszor szerepelt a kívánság: cervinos annos vivere. A szarvasok történetében az életkor meghatározásánál nevezetes szerepet játszik az a bizonyos szarvas, mely a Hardegg grófok alsó-ausztriai vadaskertjében bebizonyíthatólag 72 évig élt és ha egy orvvadász golyója bele nem kontárkodik, még néhány évet élhetett volna. Nem kevésbbé hires az a szarvas sem, melyre Napoleon császár 1808-ban Vincennesben falkával vadászott, s mely hosszú hajsza után a kifeszített hálóba keveredve összerogyott. A vadászatnak emlékére, a melyben a császárné is résztvett, a szarvas nyakára egy e czélra készen tartott rézgyűrűt erősítettek, a melybe be volt vésve, hogy e szarvas életének Jozefin császárné megkegyelmezett 1808. évi szeptember hó 8-án. A szarvas, midőn a gyűrűt a nyakára erősítették, 22 ágas volt és a jelenlévő vadász-személyzet egybehangzó véleménye szerint legalább 20 évet számlált. Fülöp Lajos király 1836. évben ugyancsak a jelzett vadasban vadászott s ez alkalommal egy hatalmas agancsú erős szarvas került terítékre, a melynek nyakán zöldre rozsdásodva megtalálták a fentemlített rézgyűrűt. A szarvas tehát körülbelül 50 éves lehetett. Ez a két adat kétségtelenül azt bizonyítja, hogy a szarvas életkorának határa jóval a 30 éven felül keresendő. A mi gímszarvasunk kevés kivétellel egész Európát lakja és Szibériának délnyugoti részét; vagyis szabatosabb földrajzi meghatározással feltalálható az északi szélesség 39 és 65 foka között, Európában a Földközi-tenger mellékétől a Keleti-tenger legészakibb öblö-