Az állatvilág csudái , érdekes jelenetek az állatok életéből az érettkoru ifjuság számára.- / 2. Kiad.-Pest, Heckenast Gusztáv, 1871. / Sz.Zs. 2663
II. A brazíliai őserdők állatai
27 az iszapból gyökerestől kitépni. A tapirnak rendes eledelét teszik a növények, gyökerek, gyümölcsök, füvek és gabnanemek; igen félénk, és semmi más állatot meg nem támad, legkevésbbé az embert, s ha ö megtámadtatik, futásban keres menedéket. A vízben mindamellett némi bátorságot tanúsít, s a mint mondják, olykor az őt üldöző csolnakokban ülő indiánoknak is rohant. Ha fiatal korában megfogják, részben megszelídíthető, de esetlensége és ügyetlensége mellett semmire sem használható. Ez előtt nagy számmal lehetett ez állatot látni, de mióta a tűzi fegyverek használatba jöttek, ezek száma észrevehetöleg megfogyott; különösen pedig azért pusztul mindinkább, mivel vadászata igen nagyon elösegíttetik az által, hogy búvóhelyeikból a folyókhoz s onnan vissza mindig egy úton járván , oly nyomot hagynak, melynek segítségével könnyen feltalálhatók és tőrbe ejthetök. Az indiánok többnyire vermekben fogják, melyeket a folyóhoz vezető úton ásnak, s galyakkal befödnek, úgy hogy a vigyázatlan állat fölötte elhaladva a mélységbe zuhan, hol megmozdulni is alig bír. Kutyákkal is üldözik őket, melyek elöl, fejét elölábai közé kapván, futva iparkodik menekülni. Ha ilyenkor folyóhoz érhetnek, azonnal belérohannak s lebukva nagy gyorsasággal úsznak két vagy háromszáz lépésnyire, s csak olykor olykor lélekzés végett ütik ki orrukat a vízből, de hirtelen ismét eltűnnek. Ha fiatal az állat, világosabb színíi bőrrel bír, mely az özéhez hasonlít. Húsa nyúlós és kemény, kellemetlen ízü, de a vademberek ennek dacára is megeszik, vastag bőrével pedig paizsaikat vonják be, melyek ez által áthatlanokká és nyil által sérthetlenekké válnak. A pekári, Amerikának valóságos vaddisznója, csordánként törtet elő a sűrűségből; pézsmanemü szaga dacára is igen szorgalmasan vadászszák; húsa kitűnő s füstölve igen soká eláll. De mi játszi ingerkedő élet az, mi zavar és lárma az amott az öreg lombos fák ágain, melyeknek száraz részei