Andrásy Manó gróf: Utazás Kelet-Indiákon. Ceylon, Java, Khina, Bengal. Pest, 1853. / Sz.Zs. 1412

Ceylon

92 GR. ANDRÁSY MANÓ. tőle port és gömböt: azonban, milly gonosz véletlen, ő sem birt egynél többet már. E helyzetben egyebet sem teheték, mint elévettem az imént idetámasztott kettőscsőü rövid rózsadamaszkot, mellyre, mint eddig használhatlanra, mivel szük üregű, nem számítottam: most mindazáltal szorultságban jobb volt a semminél. A maradéktöltény porát fölosztván, ugy intéztem a dolgot, hogy két adag lőpor jusson mindenik csőbe; ennyi, gondolám, kölcsönöz elég erőt a kis golyónak, melly a damaszkba fér. Kezembe fogván tehát illy készülettel a rövid kétcsövüt, visszalopóztam előbbi helyemre, honnan látni lehetett még három elefántot, de lőtávolban csak egyet, miután msr. M. lövése, melly töltésem ideje alatt esett, szétriasztá a többit. Ez egyre ráfogtam most a rózsadamaszkot, ámbár tudtam. keveset árthatok vele, mint a következés bizonyitá: mert szétoszolván a füst, láttam, az elefánt előbbi helyén áll, sebesitve ugyan homlokán, csóválja fejét, mellyet a kis gömb kettős adag por daczára sem járhatott meg velőig. Pedig hát ez volt az agyaras elefánt: azért nem is késtem másik csőmmel rádurrantani, hanem elég szerencsétlenül, mert vagy az erős töltés miatt, vagy tán nem fojtottam le a golyót, a cső kiszakadt, és a golyó nem a puska száján, de a nyiláson szememhez közel csapódott ki fojtásostul. Bajom egyéb nem történt, csak ujjamon maradt egy fekete folt és szemem rezzent meg, hogy azóta mindig ösztönszerű iszony fog el a kakas lecsattanásakor. Mind ennek daczára hevenyében másik puskát kaptam, s az abban levő utósó lövéssel az elefántot leterítettem: ugyanekkor hallom, hogy msr. M. is kilőtte puskáját. Kifogyván a töltényből, nem volt többé mit tennem az elefántok ellen: azért msr. M-t keresém föl, mi sikerrel durrogatott, mig én enyémekkel végeztem. S ki hinné? barátom egyre még azon fán üldögélt, hova elváltunkkor kapaszkodott! Alatta két elefánt fekütt döglötten; miattuk alig birt leszállni, s rajtuk átbotorkálni hozzám jöttében. Mivel ő fáról tüzelgetett, nem akarta hinni, hogy én a földön csatáztam azalatt, mig