Andrásy Manó gróf: Utazás Kelet-Indiákon. Ceylon, Java, Khina, Bengal. Pest, 1853. / Sz.Zs. 1412

Ceylon

UTAZÁS INDIÁKON. 93 oda nem vezetném, hol olly kényelmes, biztos volt helyzetem a lődözgetésre. Ez ellen nem lehetett szava. Hanem most vita támadt, ki lőtte agyon az agyarast? Msr. M. úgymond, jóval előbb lelőtte, tehát utósó lövésem mást érhetett. Mellettem tanúskodott ez állítás ellenében a töltő szolga, kinek szavát nem érthettem ugyan, de látám, ujjain számlá]gatja, mikép ötöt ejtettem el, az első négyet egyegy lövésre, s csak az utósóra tüzeltem kétszer. Utóbb igy derült föl a dolog: msr. M. lőtt rá először a fáról vagy ötven lépés távolból, de még ekkor összeszedkőzött az igy megsebesített és csak aztán enyémre rogyott le végképen. Vitánk elintéztével a hajtók is egybegyűltek, öröm-ujjon­gásra fakadván, látva egy rakáson a gazdag zsákmányt, hozzá fogtak legott, levágni az elejtettek farkait. E foglalkozás köz­ben, midőn legjavában ujjongnának, ritkaszép jelenet idézte magára figyelmünket. T. i. alig két láb magas kis elefánt fej­tőzött ki a sűrűből, egyenesen a közel tetemnek tartva, melly­ben az árva anyját ismerte föl, s mellynek dagadt tőgyéből hihetőleg emni akart. Én e nap szerencséjét tetőpontra hágni láttam e váratlan tüneményben. Régi ohajom levén egy nö­vendék elefántot bírni, alig mertem hinni szemeimnek, hogy olly közel van valósulhatása most, e kicsi árva megjelentekor. Bizonyosnak véltem, hogy hatalmamba keritem őt: azért in­tettem hajtóimnak, fogják el, ha jutalmat akarnak nyerni tőlem. Egy tüstént vállalkozott, orrmányon ragadta a kicsit: de az állatka ijedtében e háborgatásra rini kezdett, mire egy közel tartózkodó, hihetőleg sérves, vén elefánt nagy robajjal védelmére rohan, hogy mi hajtóinkkal együtt kénytelenek volnánk mielőbb elrejtőzni a döglöttek mögé. A nagy vad, mellynek, töltényünk fogyta miatt, többé nem árthatánk, mi­helyt a tetemhez ért, ösztönszerűleg visszahökkent, és vagy ötven lépés távolban álla meg, komor haragjában szaggatva a fölötte terjengő fa ágait. Ezalatt a kicsi megint eléjött a sű­rűből, keresni anyját, hogy tán éhét csillapitsa emlőiből; és

Next

/
Thumbnails
Contents