Andrásy Manó gróf: Utazás Kelet-Indiákon. Ceylon, Java, Khina, Bengal. Pest, 1853. / Sz.Zs. 1412

Ceylon

42 GR. ANDRÁSY MANÓ. keleti részen Tringomali egy a világ legjelesebb kikötői közül. Miért mégis nem Tringomali, hanem Colombo a főváros? mert amannak vidéke sivár pusztaság, ezé pedig legtermékenyebb, legfelségesebb az egész szigeten. Alkony felé a közel világító tornyot, a kormányzó kertje végébe a tengerpartra kellemes pavillonalakban épültet néztem meg, honnan az egész környék egyszerre belátható: egy felől a 7329 láb magas Adamcsucs ezukorsíiveg alakú kúpjával, más felől a kékellő tenger, éles ellenzetet képezve a sziget buja növényzetének eleven zöldjével, — olly tárgyak, mellyeken órákig elmerenghet a természet bájai iránt fogékony utas. Következő reggel néhány holló vert föl szenderemből. E szemtelen had szobámban a süteménymaradékon czivakodott egymás között: alig birtam kihessegetni őket. Indiaszerte a holló, veréb, uton útfélen láthatók, szakasztott ollyanok, mint mieink: de tán sehol a világon olly nagy mennyiségben nincsenek mint Colombo táján. Itt annyira vakmerők, hogy kényelmesen beröppennek a nyitott ablakon, az utczán pedig megtámadják az élelemvivőt. Magam láttam a fekete város utczáin járt ómban, milly vakmerőn estek egy kis fiúnak, ki tányéron rizst vitt; eleget űzte kergette őket, de mert tányérát is féltette az elejtéstől, nem tudott elbánni velők, mignem az utczai nép segitségére jővén megszabaditá hivatlan vendégeitől , mellyek rizsének legalább felét fölfalták addigra már. W. barátom társaságában egyik ide közel eső fahéj-ültetvényét is meglátogattam. A jármii dolgot ad, leirnom ugy, hogy olvasóim tiszta fogalmat nyerjenek róla, mert nem egyéb két személyre készített ládánál, mellyben egy elől, más hátul ül, hogy a nagy hőség miatt egymáshoz ne érjenek testökkel. Kocsisunk nem ült föl, hanem gyalog hajtá a befogott egy lovat. Ugy mondják, illy belföldi kocsis tíz angol mérföldre kitartja lovával a nyargalást: mienk is legalább 5 — 6 mérfóldnyit futott, miért eleinte sajnáltam őt, de később meggyőződtem^ hogy ő még nem igen erőtette meg magát a többihez