Andrásy Manó gróf: Utazás Kelet-Indiákon. Ceylon, Java, Khina, Bengal. Pest, 1853. / Sz.Zs. 1412
Londontól Ceylonig
UTAZÁS INDIÁKON. 15 dicsekedve beszélte később nekünk, hogy a büntetéshely felé jártában, midőn épen botoztatni látna egy szerencsétlent, oda rohant a bíróhoz, és ha szóval nem is, de arczkifejezésével rábirta, hogy rabjának elengedé a botot. Ez is egy jele a keleti előzékenységnek. Rabárus ur udvarán jó félóráig várakoztatá a kis társaságot, mig t. i. áruit kellő hüvelybe foglalhatá odabent. Hanem aztán hozott ám négy cserkesz hajadont, tetőtől talpig annyira beburkoltakat, hogy csak ábrázatjukból lehetett látni valamit. De épen képükön vala legkevesebb inger, báj; észre is vette rajtunk rabárus ur, hogy szépei nem tették meg a kellő hatást: azért egyet inte, és a négy tündér visszahúzódott. Kevés vártatra jött aztán egy ujabb elő: meg kell vallani, e keleti fogás nem téveszté hatását, mert ugyancsak elragadtatánk a jelenség iránt. E gyönyörű fiatal teremtést, sugár karcsú termet, gyöngéd arcz, finom metszetű kis száj, ragyogó szép szemek, nemes vonások különbözteték meg az iméntiektől. Ára iránt tudakozódván, vagy hatvan aranyos erszényt mutatott a kereskedő: s midőn észrevenné, hogy ez összeget sokaljuk, vetkőztetni kezdé rabnőjét egész emlőkig, sőt folytatá vala alább is, ha szándékát nem ellenezzük. E helyről a nagyobb vásár megtekintésére mentünk. Emeletes nagy négyszög épület tágas udvarára jutván, az oszlopos tornáczot tömve leltük szerencsétlenekkel : többnyire fiatal hajadonok, lánykák és gyerkőczék állongának itt vegyest. Husz évnél idősb egy sem volt köztük. Rajtuk alig akadt meg egy kis rongy, nagyánt mindenük meztelen. Beköszöntésül kérőleg terjegeték felénk tenyereiket, s mi erre eleve készülten, apró török pénzt vetettünk nekik, nem kis örömére mindnyájának. A vásárra kiállitottakban két faj tün szembe, t. i. a nubiai, mellynek ismertető jelei: pisze orr, kifordult ajak, gyapjas haj, koromsötét szín; — a másik faj az abessiniai, mellynek színe fejér, vonásai finomak, szeme galambszelid, ajka kecses, átalán kedves teremtések, ha mindnyája olly büdös nem