Alvinczy Sándor: A Szaharában , útirajzok és tanulmányok / Budapest, Franklin, [1890]. / Sz.Zs. 1473

III. Az arabs

2f> A SZAHARÁBAN. el-Khader, a nemzeti hős, egyúttal egyike volt az algieri arabok legjobb modern költőinek. A magasabb rangúnak mindig jósággal kell viseltetnie az alsóbbrendüek irányában, a fitymálás, a megvető magatartás épannyira illetlen lenne, a mennyire sértené az alsóbb rangúnak önérzetét. Köszönteni mindig illik, ha ismeretlenek találkoznak is egymással. A Koránnak erre vonatkozó rendelkezése igen szép: «Az előkelőbb ember köszönjön mindég először az alsóbb rendűnek, kivéve, ha nagy a korkülönbség, akkor a fiatal előzze meg az öregebbet. Ha gyalog és lovon találkozik, utóbbi köszöntsön először; ha egyik lovon, másik szamáron ül, az előbbi; ha mindkettő paripán van, az, kinek szebb a lova». A kiváncsiság nagy illetlenség. Ezért az arabs még olyan kérdésekben is, melyeket tisztán szivélyes érdeklődésből intéz valakihez, ünom czélzásokkal él, alkalmat akar mintegy nyújtani az illetőnek, hogy mondja el erre vonatkozólag, a mit jónak lát elmondani. Faggatni valakit indiszkrét kérdésekkel, ezt olyan gorombaságnak tekintik, milyet arabs ritkán követ el még a közéjük vetődő európaiakkal szemben is. Illetlen szintén valakinekkorát kérdeni vagy direkt nejének hogyléte felől tudakozódni; utóbbi esetben czélzással kell élni, ilyenformán például; «A sátor alatt nincsen senkinek sem baja?» A túlságos evést lelki degradácziónak tekintik és az elkövéredést — a mi ritkaság a telivér araboknál — már csak azért is szégyenletesnek, mert a korrekt szépség és íiemes elegánczia iránti érzékük nagyon ki van fejlődve. Étkezni nagyon tisztán illik; minden étel után megmossák kezüket és gargarizálják magukat. Az európainak e tekintetbeni hanyagsága undort kelt bennük. Még akkor is ha nincsennek idegenek, a családnak férfi és nőtagjai külön étkeznek. Hogy mily bölcsen gondolkodott Maliomed,