Alvinczy Sándor: A Szaharában , útirajzok és tanulmányok / Budapest, Franklin, [1890]. / Sz.Zs. 1473

I. Az arabs czivilizáczió

AZ AEABS CZIVILIZÁCZIÓ. 21 ban fényes jeleit adták annak, liogy birták azon szellemi •és technikai föltételeket, melyekkel nagy eredményeket mutathattak volna föl, ha vallási tekintetek nem kényszerítik vala egy Phidias babérjairól való lemondásra. Ez annyival sajnosabb, mert az igazi művészet ihletétől az arabok át és át voltak hatva: még az egyszerű kézműves legközönségesebb munkáját is kecses ízlés jellemzi. Leginkább az ornamentikában nyilt alkalmuk műérzéküket érvényesíteni és mily gazdag képzelet nyilvánul ezekben! mily bevégzett harmónia az egyszerű képlet mesteri complikácziójában ! mennyi fény és pompa •elegancziával párosulva! A görög művekben lehet több fenség, de nincs egyetlen egy nép, sem a régiek, sem a modernek közt, mely a költőiség varázsától szépművészetét annyira át tudta volna hatni, mint az arabs. Találólag monda egy kritikus az arabs ornamentikáról, hogy ahhan a költői lélekkel bíró műértő képzelhető legcsodásabb és legbecsesebb ábrándjait találja megtestesülve. Művészete minden ízében önálló, eredeti; nem hasonlítható össze semmi mással. A természeti tudományokkal az orvosi tudományok is a fejlődés oly magas fokát érték el az araboknál, mint előbb egy népnél sem. Rhazesz és Avicenne voltak leghíresebb orvosaik; előbbi a IX-ik, utóbbi a X-ik században élt. Ezeknek és sok más arabs orvosnak művei le vannak fordítva több európai nyelvre és századokon át, miután az arabs czivilizáczió egyetemeivel eltűnt, Olaszés Francziaországban a keletkező keresztény orvosi iskolákban a tanítási rendszernek alapul szolgáltak. A montpellier-i fakultáson még ezelőtt 50 évvel is kézi könyvül használták Avicenne Canon czímű egészségtanát. Kórházaik elhelyezés és berendezés tekintetében mintaszerűek voltak. A hygéniát országos ügynek tekintek, a. laká-