Alvinczy Sándor: A Szaharában , útirajzok és tanulmányok / Budapest, Franklin, [1890]. / Sz.Zs. 1473

I. Az arabs czivilizáczió

2f> A SZAHARÁBAN. sok és a piaczra hozott élelmi szerek szigorú felügyeletnek voltak alávetve. Ide vonatkozólag csak azt az egyet akarom még fölemlíteni, hogy a napjainkban annyira fölkapott hidegvízgyógyászat már Rhazesz idejében szintén nagyon el volt terjedve az araboknál. A sebészet, mely napjainkban oly nagy tökélyre emelkedett, szintén sokat köszön az araboknak. Leghíresebb sebészük Albucani volt, kinek müveit legutoljára 1861-ben adták ki latin fordításban s a kutatók benne még mindég hálás bányára találnak. Az emberiség művelődési történetében tehát az arabok nagy hivatásnak feleltek meg: nemcsak hogy megőrizték a görög és latin czivilizáczió vívmányait, de azokat tovább fejlesztve, több téren mint önálló alkotók szereztek maguknak örök dicsőséget; 600 éven keresztül mint világító torony árasztotta jótevő fényét az arabs czivilizáczió a szellemi sötétségbe siilyedt világban. Midőn a nyers törökök Ázsiában politikai túlsúlyra vergődtek, Egyptomnak is uraivá lettek, Spanyolbonból pedig az arabokat Afrika pusztáiba visszaűzték, az arabs czivilizáczió, a mily gyorsan fejlődött volt, é]3 oly rohamosan semmisült az meg. De szerencsére az arabs egyetemeken hintett szellemi magok, habár a kedvezőtlen időviszonyok miatt a termékeny talajban soká rejtve maradtak,, jobb viszonyok beálltával, hatalmas fejlődésnek indultak,, virágzásukat pedig a jelenkor baladásában érték el.. A modern czivilizáczió az arabokéval mint okozat az okkal áll összefüggésben és hogy a művelődés ügye az araboknak legalább is annyi tartozással van, mint a görögöknek és latinoknak, ezt mindjobban napfényre fogják deríteni azon kutatások, melyekre ismételten utaltam. Befejezésül még csak azt akarom kiemelni, hogy