Alvinczy Sándor: A Szaharában , útirajzok és tanulmányok / Budapest, Franklin, [1890]. / Sz.Zs. 1473

I. Az arabs czivilizáczió

2f> A SZAHARÁBAN. ték föl hajító erejét s alkalmazták először a lőfegyvereket. A puskapor mellett bizonyára a papiros tekinthető a második tényezőnek, mely a világ rendjét alapjában fölforgatta. A chinaiak készítettek ugyan már régen selyemből papirt, de a rongyokból való előállítását az arabok találták ki. A papirt ily módon olcsó portékává tették s lehetővé vált, hogy az arabs czivilizáczió idejében millió számra terjeszthették a könyveket; ugyancsak a papirosban találja a modern czivilizáczió a f'őeszközt vivmányainak minél szélesebb körökben való terjesztésére. Műiparukkal az arabok a középkorban ugyanazt a szerepet játszották, mint a francziák a legujabbi időben. A kivitel tökéletességével, művészi ízlésükkel keresetté tették gyártmányaikat az egész világban. Fegyvereik, szöveteik, ötvösműveik különösen híresek voltak. Az üvegmüvekben nagy tökélyt értek el és a velenczeiek nemcsak tőlük tanulták el e műipart, de kizárólag arabok vezették e nemű gyáraikat és dolgoztak azokban száz évnél tovább. A céramikát az arabok olv tökélyre vitték, melyen felül e művészet azóta sem tudott emelkedni. Ebbeli műveiket különösen az eredetiség és a művészi befejezettség jellemzik, valamint építészeti alkótásaikat is, melyeknek ismerete sokkal általánosabb, semhogy szükséges lenne e tekintetben részletekbe bocsájtkozni. Zsenijük alkotó ereje e téren a legnagyszerűbben érvényesítette .magát. A bálványimádás kiirtására czélzott törekvései kényszerítették Maliomedet az emberi alak ábrázolását ecsettel vagy vésővel tilalmazni és ebből a tilalomból vallási dogmát csinálni s ezzel a tulaj donképeni festészetet és szobrászatot csirájában elfojtotta. Ez örökké sajnálatos tény lesz, mert az arabok a művészet egyéb összes ágai-