Alvinczy Sándor: A Szaharában , útirajzok és tanulmányok / Budapest, Franklin, [1890]. / Sz.Zs. 1473

I. Az arabs czivilizáczió

2f> A SZAHARÁBAN. paktált az ördöggel s alig néhány évi működés után valahogy elvándoroltatták a más világba. Tehát a középkor legsötétebb szakaiban is birtak barbárságban tespedő keresztény népek kitűnő műveltségű és jeles képzettségű tudósokkal, kik az arabs egyetemek jóvoltából lettek azzá, de apostoli tevénykedésük a művelődés érdekében meddő maradt azon oknál fogva, melyet már föltüntettem: mert a fejletlen hazai nyelveket nem használhatták irodalmi működésük eszközeül, mert latin nyelven is csak olyast írhattak, mi által nem kellett félniök a világosságot nem szenvedő papi hierarchiával kollizióba jönni. Ily módon az arabok által nevelt keresztény tudósok többnyire csak a maguk gyönyörűségére élvezhették szerzett ismereteiket s azzal hazájuknak vagy az emberiségnek alig használhattak valamit. így történhetett azután, hogy minden egyszerre elsötétült, midőn az arabs czivilizáczió egyetemei és könyvtárai elpusztításával eltűnt. A fényben ragyogott napból néhány gyengén pislogó mécses maradt főn egyedüli nyomnak azon arabsból latinra fordított tankönyvek- és tudományos művekben, melyeket ereklyeként őriztek egyes családokban, hol a tudományokat apáról fiúra hagyományszerüleg űzték. Ez magyarázata azon ténynek, hogy az arabs czivilizácziónak több nevezetes vívmányai a tudomány terén, miután feledékenységbe mentek, századok multával mint nagy fölfedezések tűntek ismét föl. Teljességében soha sem fogjuk ismerni az arabok tudományos ismereteinek egész terjedelmét, mert müveik nagy részben meg lettek semmisítve, az a kevés, a mi belőle megmentetett, ez után nagy érdeklődéssel puhatolnak mostanában s a szakértő buvárlók sok meglepőt derítettek föl az utóbbi két-három tizedben. Különös érdemeket szereztek maguknak e téren a már említett Renan-on kívül Sédillot, Yiardot,