Alvinczy Sándor: A Szaharában , útirajzok és tanulmányok / Budapest, Franklin, [1890]. / Sz.Zs. 1473

XXI. Rabszolgák

IfiO A 8Z AH ARAB AN. középkorban pedig a hűbéri rendszerrel a népeknek hatalmasabb] ai a saját nemzetbeliek nagyobb részét göröngyhöz kötött, jogokkal alig biró rabszolgákká alacsonyították le. Az ujabb korban, a humanizmus terjedésével, állapotuk többé-kevésbbé javult s a szégyenletes intézmény a keresztény államokban csak napjainkban szűnt meg. Hát a spanyolok és angolok rabszolga-iizelmeinek megbélyegzésére hol találnék kellő kifejezést. Az afrikai partvidékeken összefogdosott négereknek hajószámra való elhurczolása az amerikai ültetvényekre, hol dolgozó barmoknak használták, kevésbé kiméivé őket, mint az állatokat, mert lónak, ökörnek beszerzése sokkal drágább volt, mint a néger-rabszolgáé, ki potom árba jött nekik, ezek a rabszolgaságba való hurczolások jelentőségben még növekedtek volna, ha az angolok véletlenül el nem veszítik amerikai gyarmataikat s féltve már most a délamerikaiaktól versenyképességüket, mindent mozgásba nem helyeznek «a humanizmus szent nevében», hogy a rabszolga-kereskedésnek véget vessenek. Csak ezen körülmények tekintetbe vételénél lehet érdemszerüleg méltányolni az araboknak a rabszolgaság intézményére vonatkozó jogi instituczióit. Mahomed öszszes hiveinél a rabszolgák jogi viszonyai kódexekben vannak szabályozva. Ezek a kódexek mint jogtudományi művek, a világirodalomnak ilynemű remekei mellé helyezhetők belső értéküknél fogva, mely az alapelvek tiszta körvonalozásában s az egyes jogi kérdések gyakorlati tárgyalásánál az alapelvekből éles értelemmel vont következtetésekben és a részeknek harmonikus egészszé való kiegyenlítésében nyilvánul, befejezett, a kétértelműséget kizáró stylisztikai szerkezetben. Mivel ezek a kódexek mind a Korán-nak ide vonatkozó általános tételein alapulnak, szellemben s főbb vonásaikban azonosak s csu-